Még egyszer az újrakölcsönzésről

Amint tudjuk, az idegen szavak – különösen azok, amelyeket rendszeresen használunk – szerves részei ugyan a magyar szókincsnek, bizonyos sajátságai alapján mégis megkülönböztethetők ősi szavainktól és jövevényszavainktól. Előfordul, hogy ugyanazt a szót kétszer is átvesszük, némileg eltérő hangalakban és jelentésben. Ezt a jelenséget újrakölcsönzésnek nevezzük. Például a laikus beszélők is érzik a piac, a placc és a plaza szavak összetartozását. Bár jelentésük és hangulatuk eltér egymástól, van bennük egy közös jelentésmozzanat: a tágasság. Ez nem véletlen, ugyanis mindhárom a ’széles városi út, tér, udvar’ jelentésű latin platea szóra megy viszsza, amely egyébként a görögből került a latinba, ahol melléknévként éppen ’széles, lapos’ volt a jelentése. A három szó közti hangalaki és jelentésbeli eltérés azzal magyarázható, hogy három különböző nyelvből vettük át őket: piac főnevünk az olasz piazza szóra megy vissza, a placc a ’hely, tér, küzdőtér, pálya’ jelentésű német Platz-ra, a plaza pedig a ’tér, főtér’ jelentésű spanyol plaza szóra, amely csak újabban vált a tágas bevásárlóközpontok megnevezőjévé. Az olasz piazza és a spanyol plaza ősi szavak ezekben a nyelvekben, hiszen az olasz és a spanyol több más nyelvvel együtt a latin szétfejlődésével keletkezett. A német viszont nem újlatin nyelv, így ott a Platz nem is lehet ősi szó, hanem az olasz vagy a francia nyelvből kölcsönződött.

A nyelvünkbe újrakölcsönzés révén más-más időpontban, illetve más-más nyelvből bekerült azonos eredetű szavak közt nem föltétlenül van észrevehető hangalaki vagy jelentésbeli rokonság. Ki gondolná például, hogy a kálvinistá-nak nyelvileg bármi köze lehet a sovinisztá-hoz, a bacilus-nak a bagett-hez vagy a kampány-nak a sampinyon-hoz? Pedig az említett szópárok ugyanarra az alapszóra mennek vissza.

A kálvinista szóban a neves svájci hitújító, Kálvin János neve lappang; pontosabban: nevének latinosított változata, hiszen Kálvin anyanyelvén ez a név úgy hangzik, hogy Jean Chauvin. Ami a soviniszta szót illeti, ennek névadója Kálvin névrokona, Nicolas Chauvin, aki Napóleon hódításainak kritikátlan támogatásáról vált ismertté. Vagyis a kálvinista és a soviniszta ugyanabból a vezetéknévből keletkezett, de a névadó más-más személy volt.

Ami a bacilus-t illeti, ez a latin eredetű szó a ’bot, pálca’ jelentésű baculum kicsinyítő képzős változata, vagyis ’botocská’-t, ’pálciká’-t jelent. A nevet az magyarázza, hogy az újabban sokat emlegetett lépfenének a kórokozói, melyeket először neveztek bacilus-nak, pálcika alakúak. Egyébként ugyanennek a szónak a görög változatából származik baktérium szavunk, amely eredetileg szintén pálcika alakú mikroorganizmusok megnevezéseként volt használatos. A görög baktéria szó jelentése ’bot, pálca’, kicsinyítő képzős változata pedig a baktérion, azaz ’botocska, pálcika’.

Ami a bagett szót illeti, ez a franciából került át a magyarba; a francia baguette viszont az olasz eredetű bachetta átvétele; az olasz bachetta pedig a már említett ’bot, pálca’ jelentésű baculum szóra megy vissza. A nevet az alaki hasonlóság magyarázza, hiszen a bagett feltűnően hosszú és vékony sütőipari termék, amely ily módon egy vastagabb botra emlékeztet. A szó újabban vált közismertté a francia pékségek elterjedésével; sokan a szlovák nyelv közvetítésével találkoztak vele, s a szlováknak megfelelő bageta formában használják. A választékos beszédben és írásban viszont a közmagyar bagett formát használják, legalábbis azok, akik ismerik. Sajnos a bagett nem került be a Magyar értelmező kéziszótár új kiadásába, talán azért, mert a szerkesztők még nem minősítették közkeletű idegen szónak.

Végül pedig nézzük meg a kampány és a sampinyon szavunkat! Mindkettő francia eredetű nyelvünkben, bár a sampinyon valószínűleg a német nyelv közvetítésével került át. A francia campagne szó eredeti jelentése ’síkság, katonai táborozás, hadjárat’ volt; ez a szó a latin campana ’mezőség’, ill. campus ’mező’ szóra megy vissza; ugyanezt a szót az angol nyelv közvetítésével kemping és campus [kampusz] formában is átvettük: a kemping – amint tudjuk – hivatalosan fönntartott táborozóhely, a campus pedig egyetemi épületkomplexum. A kemping szót már magyarosan, kiejtés szerint írjuk, a campus-t még latinosan. Ami a sapinyon-t illeti, ennek forrása a ’gomba’ jelentésű francia sampignon. Ez is a latinra megy vissza, a szintén ’gomba’ jelentésű campaniolus szóra. Nem nehéz most már kitalálni, hogy a campaniolus is a campana, ill. a campus származéka, akárcsak a kampány és a kemping. A sampinyon szót többen sampion formában használják; ennek az lehet az oka, hogy összekeverik a szintén francia eredetű, s szintén a campus szóra visszamenő, ’bajnok’ jelentésű champion szóval, amely különösen a szlovákban gyakori. Erre szokták tréfásan mondani: összekeveri az allegóriát a filagóriával. Az ilyen keveredés nyelvi változáshoz is vezethet, ám egyelőre nincsenek adataink arra nézve, hogy a sampion szónak ’sampinyon’ jelentése mennyire elterjedt a szlovákiai magyar beszélőközösségben.

Ügyfélszolgálatunk szerdánként 9,00–13,00 között a 0031/550-42-62-os telefonszámon várja az érdeklődők kérdéseit. Címünk: Gramma Nyelvi Iroda, 929 01 Dunajská Streda, Bacsákova u. 240/13, P. O. Box 16, e-mail: [email protected]