Magyar–szlovák szójegyzékek tankönyvekben I.

Mivel a magyar nyelven oktatott, főként természettudományi jellegű tantárgyakkal kapcsolatban a tanterv minden pontosabb utalás nélkül előírja a „lényeges” szakkifejezések szlovák nyelven való elsajátítását, a félreértések elkerülése végett a tankönyvszerzők esetenként összeállítják – s a kiadvány befejező részében közzéteszik – az alapvetőnek tartott terminusok magyar– szlovák jegyzékét. Az újabb szlovákiai magyar nyelvű tankönyvek közül egyelőre csak az új alapiskolai természetrajz- és a középiskolai biológia-tankönyvek tartalmaznak kétnyelvű szakszójegyzéket.

A Roman Aubrecht–Mária Bizubová–Ida Hantabálová–Daniel Pivko–Mária Uhereková–Kamil Zágoršek szerkesztette Természetrajz az alapiskola 8. osztálya számára (SPN, Bratislava 1998) című tankönyv viszonylag terjedelmes magyar–szlovák szójegyzékkel rendelkezik (152–157. o). A szólista egyik jellemzője, hogy a címszót alkotó többelemű kifejezéseket nem az alap-, hanem a jelzői tag ábécérendi helye alapján adják meg a szerkesztők, pl.: édesvízi üledék – sladkovodná usadenina (153. o.), légköri hőmérséklet – teplota ovzdušia (155. o.), szárazföldi gleccser – kontinentálny ľadovec (156. o.) stb. Sok esetben hiányos a magyar ekvivalensek sora – pl.: Pacifikus-lemez (Tichooceánska platňa 156. o. – a feltüntetett megnevezéssel párhuzamosan Csendes-óceáni-lemez is), vagy pontatlan a magyar megfeleltetés, pl.: Tátra (a Vysoké Tatry hegység magyar neveként, 152. o.).

2000-ben jelent meg Ida Hantabálová–Katarína Čumová– Juraj Galvánek–Vladimír Slobodník szerkesztésében a tankönyvcsalád újabb kötete Természetrajz az alapiskola 6. osztálya számára (SPN, Bratislava) címen, benne kétoldalas magyar–szlovák szójegyzékkel. A többelemű kifejezéseket ez esetben is a jelzői tagok alapján azonosítják a szerkesztők, pl.: barna kánya – kaňa močiarna 167. o., barna varangy – ropucha bradavičnatá 167. o. stb. A szójegyzék további jellegzetessége, hogy a magyar főnévi jellegű címszavakat gyakran többes számban, a szlovák nyelvtan szabályainak megfelelően tünteti fel akkor is, amikor a standard magyar szakszóhasználat egyes számú alakot alkalmazna, pl.: ikrák – ikry 167. o., kopoltyúk – žiabre 167. o., peték – vajíčka 168. o., spermiumok – spermie 168. o., szemölcsök – bradavice 168. o. Ellenkezőleg: a faj, a nem és a fajta meghatározására szolgáló kifejezésekben a fordító nem törekszik a nyelvtani szempontú megfeleltetésre, a többes számú szlovák kifejezések magyar ekvivalenseit a magyar szaknyelvi szabályoktól eltérően egyes számban adja meg, pl.: kutyaféle – psovité 168. o., medveféle – medveďovité 168. o. A szójegyzék magyar nyelvű szóanyagában főként az egybe- és különírásra vonatkozó helyesírási pontatlanságok is előfordulnak, pl.: bütyköshattyú 167. o. (standard írásmód: bütykös hatytyú) stb.

A Természetrajz az alapiskola 7. osztálya számára (SPN, Bratislava 2001) című tankönyv szerzői: Ida Hantabálová, Katarína Čumová, Mária Drobná és Oľga Lányová. A tankönyvcsalád utolsó kötetének magyar–szlovák szójegyzékében ugyanazokat a jellegzetességeket figyelhetjük meg, mint az előzőekben. A szlovák alakokat követő, többes számban feltüntetett magyar megfelelők (pl.: agyhártyák – mozgové pleny 127. o., vércsoportok – krvné skupiny 128. o. stb.) ez esetben is gyakoriak a szóanyagban, s a standard írásmódtól eltérő megoldások is főként az egybe- és különírással kapcsolatosak (pl.: emésztő rendszer 127. o., standard írásmód: emésztőrendszer; fehér vérsejtek 127. o., standard írásmód: fehérvérsejtek; vörös vérsejtek 128. o., standard írásmód: vörösvérsejtek stb.).