Magyar professzorként nyomoz Prágában

Három évvel ezelőtt, a Boldog új évet című romantikus vígjátékban dolgozott először szlovák filmesekkel. Azon a képzeletbeli kapun lépett be a most készülő, jeles cseh és szlovák színészeket felvonultató, A Da Vinci-kódra hajazó misztikus thrillerbe. Dagmar Havlová, Iva Janžurová és Josef Trojan mellett Antónia Lišková, a Rómában élő szlovák színésznő a történet egyik kulcsszereplője, de magyar kollégájuk is végig jelen lesz a sorozatban. Itteni színésztársai közül nem eggyel a cseh–osztrák–magyar–szlovák koprodukcióban forgatott Mária Terézia című televíziós sorozatban dolgozott először, amelyben a cseh- és morvaországi kastélyok mellett a pozsonyi Dóm is helyszínül szolgált.

„Más egy nemzetközi produkció egy temesvári születésű osztrák rendezővel, és egészen más egy itteni film, amelyben a stáb minden tagja szlovák. Jakub Kronerrel, a Boldog új évet fiatal rendezőjével a Magas-Tátrában forgattunk, ahová a feleségem, Borbély Alexandra vitt el először, még mielőtt a Kincsem munkálatait elkezdtük volna. Tizenkét éves koromban a testnevelő tanáraim az Alacsony-Tátrába hoztak el bennünket síelni, de nem volt hó. Szandrával, akivel három évvel ezelőtt egy örökké veszekedő magyar házaspárt játszottunk az itteni vígjátékban, óriási élmény volt a Magas-Tátra. Szebb helyen talán nem is voltam még az életemben, pedig a fél világot bejártam már. Egy elegáns monarchiabéli szállodában laktunk, ahol rögtön megértettem, miért szeretett oda járni egykor a magyar arisztokrácia. Nyáron 35–40 fokban felmenni 15–20 fokos helyre… annál nagyvilágibb érzés kevés van a földön! A Boldog új évet a Csorba-tónál és egy ahhoz közeli síparadicsomban forgott. Ott ismerkedtem meg Emília Vášáryovával, Ján Koleníkkal és a többi szlovák kollégával, s nagyon élveztem a társaságukat. Emlékszem, panyi Milkának a Tátra tetején mutatkoztam be. Van is egy közös jelenetünk a filmben. Hirtelen egy hülye kis dalt éneklünk, de jó sokan. Úgy éreztem magam közben, mint egy kivételes hangulatú főiskolai felvételin. Én még táncoltam is, Ján Koleník gitározott, közben jól megnézett magának, hogy ki ez a magyar színész papagájsárga ruhában? Hirtelen kerekedett egy visegrádi 4-ek hangulat. Ugyanazt a formanyelvet beszéljük, az iskoláink nagyon hasonlítanak, és egy tőről fakad a humorunk. Angolok között egészen másképp érezném magamat. Nem biztos, hogy ennyire oldottan. Panyi Milkával később a szlovák filmdíj gáláján is találkoztunk. Az én szememben ő jóval több, mint egy díva. Lenyűgöz a tartásával, az egyéniségével, a külső és belső eleganciájával.”

A jósnőben Antónia Lišková a címszereplő. Nagy Ervin egy magyar történészprofesszort formál meg, aki vendégtanárként érkezik Prágába. Titokban pedig a nagyapja rejtélyes halála után kutat mindenféle alkimista jelek alapján, hiszen ő is elmerült egykor az alkimista filozófiában és tudományban.

„A nyomozás során különös gyilkosságokba botlom, valósággal hullanak az emberek körülöttem. Mindeközben megismerkedem egy hölggyel, a jósnővel, aki később a titkok kulcsa lesz. Kifejezetten rám írták a szerepet, ami igazán megtisztelő. A jósnő kortalan. Pozitív energiája több civilizáción átível, a létezés emeltebb fokán egyfajta papnő. Sötét erők akarják megakadályozni a történetben, hogy az emberiség előbbre léphessen a civilizációs fejlődés útján. Ideig-óráig én leszek a jósnő segédje, majd félig-meddig a szerelme. Van is egy romantikus szál a történetben, amelyet ketten viszünk tovább. Érdekes volt a legelső forgatási napunk Antóniával. Épp hogy köszöntünk és bemutatkoztunk egymásnak, a kamera előtt már meg is kellett csókolnom őt. Van valami teljesen abszurd a mi szakmánkban is. Ettől a jelenettől függetlenül tíz másodperc alatt megéreztem, milyen szakmai színvonallal van dolgom. Antónia remek partner és csodálatos színésznő. Ezt közös beszélt nyelv nélkül is megéreztem a testbeszédéből. Van ebben valami megnyugtató nemzetköziség. ”

A jósnővel párhuzamosan Budapesten a Zámbó Jimmy életét feldolgozó sorozat, A király címszerepét játssza Nagy Ervin. Arra a kérdésre, hogy mennyire megerőltető számára egymás mellett vinni két, ennyire különböző figurát, azt feleli:

„Ha vannak két-három napos pihenőim, akkor nem annyira megerőltető a kettő együtt. A király sajnos akkorát csúszott gyártásilag, hogy most összeér A jósnővel. Kéthetente forgatok pár napot otthon, és jövök Pozsonyba, a szlovák sorozatba. De A királyból már leforgattam negyven napot, így akármilyen erős is a karakter, bármikor le tudom venni a polcról, ahova felrakom. Nem az történik, hogy mindennap meg kell küzdenem vele, mert bizonyos dolgok beállnak ilyenkor. Azokat már automatikusan csinálom. Ha ilyen erősen fel van építve a karakter, egy idő után nem számít külön kihívásnak. Inkább az nehezítette a napjaimat, hogy közben a Pesti Színházban is bemutatóm volt. Nick Payne Inkognitó című kortárs drámája, amely az emberi agy titkairól szól. Különös színjáték ez, hiszen közel húsz karaktert formálunk meg négyen. Kovács Patrícia, Márkus Luca, Horváth Szabolcs és én. Tehát három szerepben kell teljesítenem egyszerre.”

A jósnőben játszott karakterén nagyon sok múlik, vélekedik a sztrájkoló magyar pedagógusok egyik vezéralakja. „Nem mindegy, hogyan sikerül a sorozat, hiszen ez lesz a belépőm a szlovák filmpiacra. Nagyon szeretek Csehországban is. A Mária Teréziát České Budějovicében és Kromeřížben forgattuk, mindkét helyen remekül éreztem magam. Szlovákia már rég belopta magát a szívembe. Természetesen nem csak azért, mert a feleségem nagycétényi, és sokat járok ide. Nem igazán merültem még el az itteni politikában, de az mindenképpen szimpatikussá teszi az országot, hogy egyértelműen kiáll Ukrajna mellett. Ezen a téren Szlovákia száz év múlva is el tud majd számolni a lelkiismeretével, ellentétben Magyarországgal. Boldog lennék, ha többször dolgozhatnék itt.”

A szerző a Vasárnap munkatársa