Magyar falunév a községházán

Az Új Szó múlt csütörtöki számában egy cikk jelent meg a polgármester-választás után Bacsfán kialakult helyzetről. Helyi lakosok többek között azért is bírálják az új polgármester asszonyt, mert a polgármesteri hivatal épületén kicseréltette a hivatalos táblát, és az újon már nem szerepel magyarul a falu neve. Ez egyébként a mellékelt képen is látszik, mely alatt ez a mondat olvasható: „Az új táblán nem olvasható magyarul a falu neve.”

Nem kívánok beleszólni a falu belső ügyeibe, azt tartottam volna azonban korrekt tájékoztatásnak, ha az újságíró a jogszabályi hátteret is felvázolja. Bármennyire logikusnak tartanánk is ugyanis, hogy a községi és városi hivatalokon magyarul is feltüntessük az adott település nevét, ha ott a magyarok részaránya eléri a 20%-ot, legjobb tudásom szerint a hivatalt megjelölő táblán csak a szlovák településnév szerepelhet. Ezzel kapcsolatban idézem a kisebbségi nyelvhasználati törvény hatályba lépése után kiadott egyik belügyminisztériumi iránymutatás vonatkozó részét: „A kerületi hivataloknak, a járási hivataloknak, valamint [...] a regionális önkormányzati szerveknek a megjelölésére rendszerint 70x30 cm méretű, téglalap alakú, kék színű kerettel ellátott fehér táblák szolgálnak, a táblákon kék betűvel van feltüntetve az illető hatóság államnyelvű megnevezése. [...]

Ha a közigazgatási szervnek a 221/1999 számú kormányrendeletben szereplő településen van a székhelye, az épületen az adott hivatal kisebbségi nyelvű megnevezését vagy megnevezéseit is elhelyezik. Erre rendszerint 50x20 cm méretű, téglalap alakú fehér tábla szolgál, melyen fekete betűvel van feltüntetve a hatóság kisebbségi nyelvű megnevezése. Ezt a táblát az államnyelvű megnevezést feltüntető tábla alá helyezik el.

A közigazgatási szerv székhelyeként szereplő település nevének megjelölése kapcsán felhívjuk a figyelmet arra, hogy a település elnevezését mindkét táblán államnyelven kell feltüntetni [...]. A település nevét nem lehet a település kisebbségi nyelvű megjelölésével összetéveszteni, ez utóbbi az SZK Nemzeti Tanácsának 1994. évi 191. sz. törvénye értelmében csak a települések elején és végén elhelyezett önálló közúti jelzőtáblákon használható.” Az iránymutatásban is idézett ún. táblatörvényt nem módosították, s tudtommal a belügyminisztériumi iránymutatást sem vonták vissza, ebből következik, hogy ebben a konkrét esetben mindkét táblán a Báč községnévnek kellene szerepelnie. Ehhez képest jobb megoldásnak tartom, hogy a helységnév egyáltalán nincs feltüntetve.

A belügyminisztérium egy másik, az államigazgatási hivatalok megjelölésével kapcsolatos (s tudtommal szintén hatályos) iránymutatásában (2000) már minták is szerepelnek, eszerint a járási hivatalokat ilyen magyar feliratú táblával kellett ellátni: JÁRÁSI HIVATAL Dunajská Streda.

Sajnos, az 1994-ben elfogadott ún. táblatörvény csak a közúti jelzőtáblákra szűkíti a magyar helységnevek használatát, időközben viszont az egyik oktatási törvény értelmében az oktatási intézményeket megjelölő táblán az adott intézmény székhelyét, azaz a településnevet magyarul is feltüntetik. Tehát e precedenst kihasználva kellene elérnünk a kisebbségi (esetünkben magyar) helységnévhasználat indokolatlan korlátozásának a megszüntetését. Addig azonban alternatív megoldásokat kell találnunk: ha a hivatalt megnevező táblán nem szerepelhet a településnév magyarul, akkor azt más módon kellene láttatni az épületen. Szerencsésnek tartanám, ha egyrészt a sajtó többet foglalkozna ezzel a kérdéssel, másrészt jogászaink konkrét tanácsokkal is segítenék a helyi önkormányzatokat.