Macroné lehet az elnöki poszt

Párizs. Emmanuel Macron független, centrista politikus végzett az első helyen a voksok 23,75%-ával, Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje lett a 2. a szavazatok 21,53%-ával a francia elnökválasztás vasár-napi, 1. fordulójában. Az unió üdvözölte Macron sikerét, a pénzpiacok fellélegeztek.

Emmanuel Macron és Marine Le Pen jutott tovább a 2. fordulóba, a részvételi arány megközelítette a 80%-ot. A május 7-ei fordulóban dől el, ki lesz Francois Hollande után Franciaország új köztársasági elnöke. A 2. fordulós előrejelzések eddig azt mutatták, hogy Macron bármelyik másik jelöltet legyőzné, ha továbbjut, és a sokkal inkább megosztó Le Pen ellen is egyértelműen ő az esélyes. Az Ipsos Sopra Steria vasárnap esti gyorsfelmérésében Macron 62%-ot kapna, Le Pen pedig 38-at. A legfiatalabb, 18–24 éves, már szavazásra jogosult francia polgárok közül az újbaloldali Jean-Luc Mélenchonra szavaztak a legtöbben, 30%-ban, derül ki az Ipsos felméréséből. A 25–34 évesek kedvence a korábban szocialista párttag, az elnökválasztáson függetlenként induló Macron volt, 28%-kal. A 35–49 éves és az 50–59 éves korosztály egyaránt a szélsőjobbos Marine Le Pent részesítette előnyben (29, illetve 27%-uk szavazott rá), míg a legidősebbek többsége a republikánus François Fillonra szavazott (60–69 évesek: 27%, 70 éven felül: 45%).

Ujjong az unió

Macron – aki egy éve indította el választási mozgalmát – méltatta kampánya támogatóit is, akik hozzájárultak ahhoz, hogy „megváltozzon az ország irányvonala”. Hangoztatta, hogy a mostani választások jelentős állomást jelentenek az ország történetében, hiszen a franciák elutasították azoknak a nagy pártoknak a jelöltjeit, akik az elmúlt harminc évben az országot kormányozták. Az Európa-barát Macron ígéretet tett az európai projekt folytatására. Francois Hollande francia államfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke máris gratulált Macronnak. Juncker azért gratulált, mert ő az a jelölt, aki az európai értékeket képviseli és amelyek mentén a kampányát is vezette – jelentette ki Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője. Szkínász aláhúzta, az Európai Bizottság elnökének gratulációja alapvető választás volt; választás az Európát megtestesítő értékek védelme és Európa lerombolása között.

Szárnyaló pénzpiacok

A vasárnapi választások eredménye után az euró 5 hónapos csúcsra ugrott, és az összes európai valuta erősödött, köztük a forint is. A tőzsdeindexek emelkedése annak is köszönhető, hogy a korábbi gazdasági miniszter Macron valószínűleg támogatja az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programját, amelyet Mario Draghi elnök legalább az év végéig fenntart. Német közgazdászok megelégedéssel nyugtázták, hogy Macron került ki győztesen a francia elnökválasztás első fordulójából.

„Az eredmény jó jel Németország és Európa számára is. A reálgazdaság és a pénzpiacok is egyaránt fellélegezhetnek” – kommentálta az első választási forduló eredményét Marcel Fratzscher, a DIW Berlin gazdaságkutató intézet elnöke. „Emmanuel Macron a gazdasági reformok és az erős Európa jelöltje. Európa egy újabb buktatón jutott túl a pénzügyi és gazdasági válságból kivezető úton” – fogalmazott. „Sikerült elhárítani a devizaunió stabilitását veszélyeztető horror-forgatókönyvet” – mondta Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza. Marine Le Pen támogatottsága nem bizonyult nagyobbnak annál, amit a közvélemény-kutatások kimutattak, és így csökkent annak a veszélye, hogy a második körben „rosszra forduljanak a dolgok” – mutatott rá.

Le Pen máris támad

Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnökjelöltje éles támadást indított riválisa, a centrista Emmanuel Macron ellen, és azzal vádolta ellenfelét, hogy nincs kidolgozott politikája az iszlamista veszély elhárítására. „Azért találkozom a francia emberekkel, hogy felhívjam a figyelmüket az olyan fontos dolgokra, mint például az iszlamista terrorizmus, amelynek témájában Macron úr elég gyenge – és akkor még enyhén fogalmaztam” – mondta Le Pen. „Nincsenek tervei arra vonatkozóan, hogy miként védi meg a francia népet az iszlamista veszélytől” – tette hozzá. Eközben Macron szóvivője azzal élcelődött, hogy Le Pen populista gazdasági ígéretei miatt „az elmúlt hetek Mikulása” volt. Mint mondta: Le Pen rengeteg „adóajándékot” ígért, de arra nem ad magyarázatot, honnan teremti elő az ehhez szükséges fedezetet, ami „végtelen felelőtlenség”. „Azt akarjuk, hogy a nyugati demokráciák számára a francia nép legyen a remény, amely véget vet a populizmus térhódításának” – tette hozzá.

Radikálisan különböznek

A bal- és jobboldal közötti törésvonalra épülő politikai berendezkedés meghaladása a közös elem a francia elnökválasztás 2. fordulójába bejutott centrista Emmanuel Macron és a radikális jobboldali Marine Le Pen programjaiban. Ezenkívül azonban radikálisan eltérő elképzelésük van Franciaország jövőjéről. A legalapvetőbb ellentét az Európai Unióhoz való viszonyban mutatkozik meg. A 11 elnökjelölt közül egyedül Macron vallotta magáénak a föderatív Európa vízióját, de azt a nemzetek Európáját valló jobboldali Francois Fillonnal egyetemben kétsebességesként képzeli el. Marine Le Pen ezzel szemben az eurózónából és az Európai Unióból való kilépésre építette fel a kampányát. Megválasztását követően a radikális jobboldali jelölt referendumot kíván kiírni ez utóbbi kérdésről azért, hogy Franciaország visszaszerezze szuverenitását. Macron önálló költségvetést, parlamentet és gazdasági minisztert szeretne az eurózónának, s az Európa-ellenes beszédmód visszaszorítására megválasztása esetén országszerte „állampolgári konferenciákat” kíván szervezni egy új európai projekt meghatározására. Egy másik nagy törésvonalat a nemzeti identitás kérdése képez a két jelölt között. Le Pen szemében az illegális mellett a legális bevándorlás is olyan veszélyt jelent, amellyel szemben Franciaországnak védekeznie kell, ezért megválasztása esetén a legális bevándorlók számát az évi 200 ezerről 10 ezerre korlátozná. A külföldiek befogadása szerinte kiforgatta önmagából a francia identitást, amelyhez vissza kell Franciaországnak találnia. Ezzel szemben Emmanuel Macron egy „az értékeihez hű és nyitott” Franciaország-víziót vall magáénak. Ő úgy látja, hogy Franciaország felelősen viselkedik, amikor menedékkérőket befogad, és ezen a területen erősítené az európai együttműködést. Szerinte a bevándorlás, s azon belül is a külföldi diákok fogadása (évente 70 ezer a 200 ezerből) „szerencse és büszkeség” Franciaország számára. A legális bevándorlás területén Macron nem módosítaná a jelenlegi szabályozást. Külpolitikai téren az Oroszországhoz fűződő viszonyban tér el jelentősen a két jelölt álláspontja. Le Pen közeledést kezdeményezne Moszkvával, ezért is találkozott a kampány alatt márciusban Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A kampányban csak Emmanuel Macron és a szocialista Benoit Hamon ellenezte a Moszkvához közeledést. A centrista politikus szerint Európának szót kell értenie Oroszországgal, de a szankciók feloldását nem támogatja addig, amíg a minszki megállapodást nem tartja tiszteletben Moszkva.

Lökés kell a gazdaságnak

A franciákat leginkább nyugtalanító gazdasági helyzetre adandó válaszokban is sok az eltérés a két jelölt között. Macron egy 60 milliárd eurós beruházási csomaggal ösztönözné a gazdaságot, főleg a környezetvédelem területén, s ezzel párhuzamosan 120 ezer munkahelyet megszüntetne a közszférában, de 5 ezer új tanári állást hozna létre. Le Pen nem ismertette részletes költségvetési elképzeléseit, de neki is célja az államháztartási hiány csökkentése, amelyet elsősorban a társadalombiztosítási büdzsé és az unió költségvetési hozzájárulásának csökkentésével, valamint az adócsalás szigorúbb megbüntetésével képzel el, emellett a nyugdíjkorhatárt 60 évre vinné le. Mindketten csökkentenék a cégek és a munkavállalók terheit. (MTI, Origo, 444.hu)