Külföldön is fájó szerepeket kap

„Van itt egy érdekes kiscsaj!” Ezzel az ajánlással kezdődött filmes pályája. Elsőéves volt a színművészetin, Mundruczó Kornél női főszereplőt keresett készülő filmjéhez, a Szép napokhoz. Bement a főiskolára, találkozott Zsótér Sándorral, ő hívta fel a figyelmét az alacsony, csupa csont, Gelsomina-arcú növendékre, aki Békéscsabáról került a drámatagozatos debreceni gimnáziumba, majd onnan Budapestre, a színművészetire, Hegedűs D. Géza osztályába. Tóth Orsiról azóta leírták már többször: nem kevés hasonlóságot mutat a fiatal Giulietta Masinával, aki az Országúton szívfájdítóan szomorú utcai artistájával, a csupa lélek Gelsominával lépett be a filmtörténetbe. De ami ennél sokkal lényegesebb: Mundruczó Kornél alkotása szinte kilőtte a nemzetközi filmpiacra. A Szép napok valóságos „világútlevéllé” vált számára. Olasz, német, osztrák, iráni, román, holland, belga filmrendezőktől kapott szerepeket, miközben Mundruczó Kornél színházi társulatával, a Protonnal is járja a világot. Nehéz Istennek lenni, Frankenstein, Szégyen, Demencia – súlyos darabok nehéz jelenléttel. A Nemzeti Színházban – Básti Juli helyébe lépve – Pentheszileia Zsótér Sándor rendezésében. Coetzee darabjában, a Szégyenben Zsótér a partnere. A Mundruczó Kornéllal forgatott Deltával Cannes magyar csillaga. Berlinben Shooting Star. Michal Dočekaltól, a pesti színházi Mikvében Elisheva szerepét kapja. Gyereklányt játszik, aki nem beszél. Politikus apja brutális viselkedése és anyja szenvedése miatt falat von maga köré. Verbálisan nem kommunikál. Tóth Orsi színpadon is, filmben is eszelősen tud hallgatni. Feneketlen kutak a csendjei. Válaszai rövidek, tömörek, gyorsan megfogalmazottak.

Milyen volt az elmúlt egy éve?

Játszottam egy belga filmben, és a Protonnal turnéztunk a világban. És van a Mikve. Azt is szeretem.

A belga filmbe hogyan került be?

Wim Vandekeybus, az európai hírű táncos-koreográfus rendezte, az első nagyjátékfilmje. Keresgélt. Ajánlottak neki. Megnézte a Szép napokat és a Szégyent. Kábé ennyi.

S kit játszik a filmben?

Kicsit paralel a Szép napokkal. A különbség csak annyi, hogy most két gyereket szülök, és csak az egyiket viszik el. Mindenféle bonyodalmak vannak benne. Elég szép részeket csinált Wim.

Magyar filmben kinél játszott legutóbb?

Szász Jánosnál A nagy füzetben.

Arról mesélte Börcsök Enikő, akinek a lányát játssza, hogy borzasztó volt látnia, ahogy ott fekszik kiterítve az ágyon, miután egy tanknyi szovjet katona megerőszakolta.

Én nem láttam magam szerencsére, csak ott voltam.

Egy meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben.

Ezen én nem szoktam gondolkozni. Közben igen, csak utána nem.

Nehogy a lelkére telepedjen az a sok borzalom?

Ott, helyben megérint, felkavar, átélem. De már nem ül rajtam olyan hosszú ideig. Gyorsabban visszarázódom a valóságba.

Van már erre valamilyen speciális módszere?

Nincs.

Tehát leteszi, és már nem is foglalkozik vele.

Azért ez nem ilyen egyszerű. Csak megedződött a lelkem.

Eleinte nyilván nehezebb volt.

Sokkal nehezebb. De mondom, már kezdek erősödni ebben. Nem tudom, hogy ez jó-e, csak könnyebben le tudom rakni a szerepet.

Örülne, ha valaki egy filmvígjátékba vagy egy színpadi bohózatba hívná?

Nem tudom, mennyire nehéz nevettetni, mert még sosem próbáltam.

A főiskolán sem, egy habkönnyű komédiában?

Ott sem.

Villámtréfák, kihegyezett poénok?

Nem emlékszem ilyenre. Kornél elhívott elsőben forgatni a Szép napokba, és lett ez a vonal.

A megalázott és megszomorított, testi és lelki kínoktól meggyötört, szerencsétlen sorsú lányok sora.

Ez skatulya is nyilván, de az alkatomból is adódhat. Bár az életben nem vagyok ennyire tragikus. Legalábbis úgy képzelem.

Nincs haragban sem önmagával, sem a világgal.

Egyáltalán.

Az a fontos, hogy még mindig kihívást talál abban, amit a rendezői kérnek.

Nem tudom, hogy ez mennyire határol be, de most ez van.

Vonzaná azért a másik véglet, hogy jó lenne már nevettetni, szórakoztatni?

Elsőre talán megijednék egy kicsit. Tanácstalan lennék, hogy akkor hogyan is fogjak hozzá.

S olyankor mit érez, amikor elolvassa a forgatókönyv első tíz oldalát, és látja, hogy már megint…

… ha nem is nevetek, már nem lepődöm meg.

A Deltában a filmbeli mostohaapja erőszakolja meg. Valahogy mindig prédává válik a férfiak kezében.

Pedig nem kérem, hogy hadd legyek már én a préda!

Gimnazistaként is ilyen komoly, befelé forduló lány volt?

Nem gondolom magam komolynak. Nyilván vannak helyzetek, amikor az vagyok, de alapvetően inkább szétszórt.

Milyen értelemben?

Nem vagyok összeszedett. Szeretném jobban kézben tartani az időt.

De ha például egyedül van otthon…

… nagyon ritkán vagyok otthon. Vendéglátóhelyet indított a párom, inkább ott vagyok. Segítek.

Volt már ez is az életében. Nem is olyan nagyon régen. Felszolgált, kisvendéglőben főzött.

Szívesen csinálom most is. Egy pontig. Amikor sok, már nem annyira. De ha van időm, bemegyek.

Otthon is főzőcskézik?

Igen. Édesanyám mellett megtanultam. Egyébként nem pörög olyan gyorsan az életem. Kívülről lehet, hogy úgy tűnik, de a valóság más. Ha külföldön forgatok, jövök, megyek, utazom, de az időmet az sem viszi el teljesen. Évente egy-két filmben dolgozom más országban.

Nehezíti még valami a dolgát, ha külföldön áll kamera előtt?

A nyelv nem annyira. Inkább a kontroll, ami rajtam van, hiszen idegen közegben vagyok. A legjobb persze magyarul játszani.

Extra szerepei mellett vannak még extra vágyai?

Semmi. Tényleg semmi.

Egy régóta dédelgetett álom?

Minek? Az élet úgyis másképpen alakítja a dolgokat. Inkább elfogadom, amit kapok, és azon belül gondolkodom.

Öccse Budapesten él, az édesanyja Békéscsabán. Gyakran találkoznak?

Inkább ritkán. Az öcsém zenész, sok helyre hívják. Édesanyám tanítónő. Ha csak tud, ő jön hozzám. De a mostani előadásaimra nem hívom. Neki is elég. Van egy kapacitása, ami fölött nem terhelem. Én sem járok be hozzá az iskolába. Mindenki végzi a maga dolgát. Ő is, én is, az öcsém is.

Haza, Békéscsabára milyen gyakran jut el?

Legutóbb nyáron voltam. Sok minden nem fért abba a pár napba. Nem is nagyon mozdultam ki otthonról. Intenzíven ott voltam az anyukám mellett.

Tanította az iskolában?

Jaj, nem! Meg is őrültem volna. Szerintem ő is.

Annyira szigorúan nevelte?

Nem. Eléggé hagyott. Nem voltak konfliktusaink.

Lázadó korszak?

Éppen hogy csak. Az ésszerűség keretein belül.

Most is a megtestesült nyugalom.

Rendben vagyok, semmit sem siettetek. Legközelebb egy német filmben játszom. Nehéz a címe. Inkább megmutatom. Itt van a táskámban a forgatókönyv. Tessék!

Die Einslaider. Milyen a történet?

A szokásos. Nyomasztó. De a srác, a rendező nagyon szimpatikus.