Könyv- és portetű

A fatetvek (Psocoptera) egyik faja sem élősködik, kevés kivételtől eltekintve rágó szájszervvel rendelkezik. Apró rovarok tartoznak a rendbe, melyek fákon és bokrokon élnek, a törzsek és ágak kérgén, leveleken egyaránt. Némelyek két pár szárnynyal rendelkeznek, többségük azonban röpképtelen – ezek szárnyai apró pikkelyekké csökevényesedtek. Nagy részük hálót tud szőni. Kis növényi szervezetekkel, zuzmóval, penész- és rozsdagombával táplálkoznak. Nálunk harminc fajukat tartják számon.

Közülük kettő gyakori vendége a lakásoknak, s alkalmazkodásuk révén az említetteken kívül más növényi, sőt állati eredetű anyagokat is megrágnak. Az egyik, az 1 mm nagyságú könyvtetű (Troctes divinatorius) elsősorban a keveset mozgatott könyvek és iratok között tartózkodik – főleg a nyirkos, enyhén penészesedő részeken –, de szívesen üti fel tanyáját az újonnan felrakott, még teljesen ki nem száradt tapéta mögött is. A másik, lakásban előforduló fatetűfaj a portetű (Trogium pulsatorium). Jóval nagyobb a könyvtetűnél (2 mm) és potrohát rozsdavörös foltocskák tarkítják. Alaptáplálékát szintén a penészgombák jelentik, de túlzott rágásával kárt tehet akár a szőnyegekben is. A könyveken és szőnyegen kívül mindkét fajtól óvni kell a növény- és rovargyűjteményeket is.

A könyv- és portetű elleni leghatásosabb védekezés a rendszeres portörlés és porszívózás, a könyvek, iratok időnkénti átmozgatása, -szellőzte-tése. A nyirkosságot mindenképpen szüntessük meg, mert az itt létrejövő penészgombatelepek valóságos „legelői” a fatetveknek.