Költő és nemzet

Illyés Gyula századik születésnapja alkalmából a folyóirat legújabb száma a költő emléke előtt tiszteleg és munkásságát értékeli, méltatja. Ideje ennek, hiszen ami a legpusztítóbb ebben az életműben, az elsősorban a hallgatás, a csend, mely körülveszi. Összefügg ez azzal is, hogy a költői eszme, mely egyéntől és nemzettől egyaránt emberi felelősségtudatot s a humánum szolgálatát várta el – mára teherré vált.

Költő és nemzet címmel Pomogáts Béla irodalomtudós értékeli Illyés Gyula munkásságát. „A harmincas évektől kezdve Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos, Szabó Lőrinc, Dsida Jenő és Radnóti Miklós mellett az ő lírájában öltött alakot az a nemzeti irodalom, amely egyszerre szólt a mássághoz és a nagyvilághoz” – írja Pomogáts Béla. Illyésről vall Tőzsér Árpád, Duba Gyula, Cselényi László és Török Elemér. Megidézi a folyóirat a költő életművét, ízelítőt adva kiemelkedő alkotásaiból. Kortársak Illyés Gyuláról címmel Füst Milán, Németh László, Babits Mihály, Schöpflin Aladár, Szabó Magda és mások írásait is közli a lap. Illyés Gyula életműve a csehszlovákiai magyar sajtóban címmel azok a kritikák, esszék, méltatások olvashatók, melyek lapjainkban jelentek meg. Az a szándék vezette az összeállítást, a tematikus szám szerkesztését, hogy tárgyilagos értékelések, vélemények alapján idézze fel az életművet, és segítse Illyés Gyula munkásságának megismerését a ma élő nemzedék számára. Talán azt is mondhatnám: a száműzött Illyés Gyula kér „feloldozást” és bebocsátást az olvasók szívébe. (-dz-)