Ki is ő valójában?

A válasz igencsak egyszerűnek tűnik, hiszen a Mikulást minden gyerek ismeri, de azt még a felnőttek nagy része sem sejti, hogy igazán ki is rejlik a Mikulás név mögött. Pedig a dolog viszonylag egyszerű. Mikulás (alias Télapó) december 6-án érkezik, amikor a naptárban Miklós napja van, tehát kell valami összefüggésnek lennie a két dolog között. És ez valóban így is van: Szent Miklós, a lükiai Patarából származó püspök áll az ajándékozó lény mögött. Szent Miklós Licinus császár alatt hitéért börtönbe került, de nagy Constantinus alatt kiszabadult, s az első egyetemes zsinaton is részt vett 325 körül. A róla szóló legendák közül kettő is hangsúlyozza a szent életű férfiú baráti kapcsolatát és az erény védelmét.

Az egyik ilyen legenda szerint egyszer két kisgyermek a meszszi Ázsiából Myrába ment, ahol Miklós akkoriban püspök volt, hogy áldását elnyerjék. Egy kapzsi, gonosz vendéglősnél szálltak meg, aki mivel pénzt látott náluk, meggyilkolta őket. A püspök álmában meglátta mindezt, másnap aztán a vendéglős szemére vetette tettét, majd csodatévő erejével a két gyermeket feltámasztotta. Erre a csodatételére vonatkozhat a szentnek az az ábrázolása, ami szerint a püspöki díszben álló öreg mellett egy alacsony kádfélét látni, melyből két gyerekfej kandikál ki. Ennek az ábrázolásnak a félremagyarázásából alakult ki az a hiedelem, hogy a püspök a jó gyermekeket megjutalmazza, a rosszakat pedig ilyen puttonyban viszi a büntetésük színhelyére.

Van egy másik legenda is, mely szerint három szegény leányt mentett meg úgy, hogy éjjel az ablakukba tett három zacskó aranyat, más variáció szerint pedig a kéményen keresztül dobta be a lányoknak az adományt, s ezzel lehetővé tette, hogy tisztességesen mehessenek férjhez.

Ennek a cselekedetnek az emlékére december 6-a előestéjén megajándékozzák a gyermekeket. Az már országonként változik, hogy a Mikulásnak vannak kísérői is (pl. a puttonyos, virgácsos Krampusz, melynek eredete a kereszténység előtti pogány hiedelemrendszerig nyúlik vissza), vagy hogy megjelenik-e ő maga személyesen, vagy pedig csak ajándékait hagyja az ablakban, ahová a gyerekek előre kikészítik kis cipőiket, csizmáikat.

Mikulás püspök a hagyomány szerint még egy hajót is megmentett a pusztulástól egy tengeri vihar során, ezért azóta, különösen az Adriai- és Földközi-tengeren, San Nicola vagy Nicolo a hajósok védőszentjének is számít. Korabeli feljegyzésekben nálunk is megemlítik mint a halászok, révészek patrónusát, sőt Selmecbánya környékén még a bányászok oltalmazójaként is szerepelt.

Mikulásként a XVI. századtól tevékenykedik. Mivel minden országban van egy olyan jellegzetes téli figura, a tél megszemélyesítője, aki ajándékokat is hoz, képe legtöbbször összemosódik az orosz télapóéval (Gyed Moroz), a francia Karácsony apóéval (Péer Noel) vagy pedig a német Frau Hollééval, a téli ünnepek valamelyik ajándékozó és szerencsét hozó figurájával. Angol nyelvterületen pedig Santa Clausként, azaz Szent Miklósként ismerik. Nálunk főleg a múlt században terjedt el.

S bár a legenda éppen elég régi, manapság, a 21. században is örülnek neki a gyerekek, és izgatottan várják a Mikulást.