Kezdődik a cannes-i fesztivál

ÖSSZEFOGLALÓ

A Saul fia holokausztfilm, az alkotók azonban hangsúlyozták: tudatosan próbáltak eltérni a műfaj hagyományaitól. Nem törekedtek a haláltáborok borzalmának totális ábrázolására, hanem egyetlen emberi nézőpontot kerestek. A film az auschwitzi Sonderkommando egyik elképzelt magyar tagjáról, Saul Auslanderről szól. A Sonderkommando tagjainak a feladata volt, hogy összegyűjtsék a gázkamrában megölt emberek tetemeit, elégessék és a hamvaikat szétszórják. A tábor perifériáján, a krematóriumokban élő rabok elszigetelten, a borzalmas titok őreiként néhány hónapig dolgoztak, majd kivégezték őket. Saul a krematóriumban megtalálja egy kisfiú holttestét, és mivel saját gyermekét véli benne felfedezni, lehetetlen tettre vállalkozik: megpróbálja titokban eltemetni a fiút, így megadva neki a végtisztességet.

Nemes Jeles László első játékfilmje 18 további alkotással mérkőzik meg Cannes versenyprogramjában. „Az idei válogatás nagyon szép, megújult, teljesen új gondolatokat fogalmaz meg, kockázatokat vállal fel és átfogó képet nyújt a világ kortárs filmművészetéről” – emelte ki Thierry Frémaux, a világ legjelentősebb filmes szemléjének művészeti igazgatója.

Klasszikusok között

Meghívást kapott Cannes-ba Jancsó Miklós Szegénylegények című alkotása is: az idén ötvenéves, korszakalkotó mű felújított változatát a Cannes Classics című programba válogatták be. Jancsó a Szegénylegényekkel a film formanyelvének világhírű megújítója lett. A Rózsa Sándor betyárjainak kézre kerítését felelevenítő film a mindenkori elnyomó hatalom működését modellezi. 1869- ben gróf Ráday Gedeont kormánybiztossá nevezik ki. Feladata, hogy megteremtse a vagyonbiztonságot, és befogja a negyvennyolcas betyárokat. Ráday nem válogat az eszközökben. Az alföldi „Sáncba”, vagyis várbörtönbe gyűjtik be a szegénylegényeket, akiket kegyetlen módszerekkel igyekeznek társaik elárulására bírni.

A tavaly elhunyt Jancsó Miklós ezzel a filmmel tulajdonképpen visszatér a francia riviérára: a Görbe János, Latinovits Zoltán, Kozák András, Molnár Tibor főszereplésével készült fekete-fehér alkotásnak itt tartották a nemzetközi premierjét 1966-ban; Jancsó Még kér a nép című filmjéért 1972-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendező díját, majd 1979-ben életműdíjjal jutalmazta munkásságát a filmfesztivál.

Az új generáció tere

A versenyprogram, a retrospektív vetítések mellett Cannes a fiatal alkotóknak is számos lehetőséget kínál. A 2005-ben alapított Cinéfondation – L’Atelier című programba minden évben a 15 legígéretesebb filmterv alkotóit hívják meg. Ez a készülő filmek fóruma, a kiválasztott rendezők bemutathatják elképzeléseiket a külföldi producereknek, terjesztőknek, televízióknak és pénzosztó szerveknek, így lehetőségük nyílik arra, hogy nemzetközi támogatást szerezzenek, több országba eljusson a filmjük. Idén az új filmes generáció egy hazai képviselője is a válogatók látóterébe került: a kassai Kristóf György – aki előbb a miskolci egyetemen hallgatott filozófiát, majd a prágai FAMU-n végzett rendező szakon – az Out című kelet-európai road movie tervével mutatkozik be a mustrán. A történet Kelet-Szlovákiában kezdődik és Lettországban fejeződik be, főszereplője egy ötvenen túli családapa, aki az erőmű bezárása után a boldogulás reményében indul útnak. Az öt ország koprodukciójában készülő mozgókép forgatása nyáron kezdődik.

A film szlovák producere Marek Urban, aki Cannes-ban a nemzetközi együttműködés elősegítését célzó Producers on the Move projektben képviseli Szlovákiát. Legutóbb Ivan Ostrochovský Koza (Kecske) című első játékfilmjét jegyezte producerként. A nemzetközi filmfesztiválhoz kapcsolódó filmvásáron több dokumentumfilm mellett ezt az alkotást, valamin Tomáš Mašín rendezését, az 1919-es Pozsonyban játszódó Wilsonov című komédiát ajánlja a nemzetközi szakma figyelmébe a szlovák filmgyártás. (MTI, as)