Képzőművészet Pozsonyban a nyáron

SZ

Nem fogjuk megbánni, ha az előttünk álló nyári hónapokban szánunk időt arra, hogy bejárjuk a főváros galériáit. Most három tárlathoz szeretnénk kedvet adni: az egyik az urbanizált terek és a mozgás kapcsolatával foglalkozik, azt követően egy grafikus munkásságát, majd egy textilanyagok által inspirált alkotói folyamatot ismertető kiállítást mutatunk be.

Három helyszínt látogatunk meg képzeletben – az egyiket Dunacsúnyban, a másik kettő miatt egy-egy belvárosi galériába megyünk majd.

Bucskás utakon

Zorka Lednárová alkotásainak középpontjában a szabadság iránti vágy áll – mégpedig a mozgás, a helyváltoztatás szabadsága iránti vágy. Az alkotó arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy míg a szabadságra univerzális, mindenkit megillető értékként tekintünk, a mozgás szabadsága sokak számára mégis elérhetetlen.

Az egészséges ember ugyanis máshogyan értelmezi a köztereket, mint az, aki számára a mozgás lehetősége korlátozott. Zorka Lednárová a festészet, a szobrászat, a videó és az aktivista performance eszközeivel szeretne rávilágítani arra, hogy mit jelent számára kerekesszékesként egy göröngyös járda, hogy milyen az, amikor aluljárón kell átevickélnie, hogy az út túloldalára jusson, és hogy mennyire másfajta élmény csupán bejutni egy épületbe, mint egy egészséges embernek. Alkotásaiban azokat az érzéseket örökíti meg, amelyeket ilyen esetekben tapasztal, miközben továbbra is érezzük, hogy munkáját elsősorban az a cél vezérli, hogy a mozgáskorlátozottak méltóságteljes módon és függetlenül mozoghassanak a városban.

Lednárová festészete egyfajta akcióművészetként is jellemezhető: az alkotó gyakran egész testével, fizikailag megterhelő módon fest. Ezt a típusú alkotói folyamatot videófelvételeken tekinthetjük meg a kiállításon. Lednárová nem tart attól, hogy saját fizikai fájdalmáról tudósítson – ahogy arról a lelki fájdalomról is beszámol, melyet a függetlenség, a mozgásszabadság hiánya okoz. Alkotásai azonban elsősorban az akaratról és az abba vetett hitről szólnak, hogy a társadalom képes segíteni az egyénnek, és az így leküzdheti saját fizikai korlátait.

A Város útja (Cesta mesta) című kiállítás július 9-ig látogatható a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem Medium Galériájában.

Könyvek és illusztrációk

A 2015-ben elhunyt Salamon Zoltán eredetileg építészetet tanult, de grafikusként vált ismertté – ráadásul az elmúlt évtizedek szlovákiai könyvkiadásának egyik leginkább eredeti alkotójának bizonyult ebben a szakmában. Alkotói tevékenysége széles skálán mozgott, plakátokat készített, könyveket illusztrált, de könyvek és folyóiratok grafikai tervezőjeként is ismert volt. Egyebek mellett a Madách Könyvkiadó számára is dolgozott.

A gyerekkönyvek és -kiadványok illusztrálását egészen egyedi módon közelítette meg. Amikor gyerekek számára szóló kötetekhez és folyóiratokhoz készített képeket, a gyerekrajzok látványvilágát és hangulatát szerette volna megeleveníteni, amivel a hazai illusztráció izgalmas fejezetét nyitotta meg a hetvenes években. Jellegzetes kézjegye a színespapírból készített kollázsmunkán alapuló, finom kontúrvonalakkal kiegészített illusztráció. Gyakran visszatérő motívuma az ember alakja, melyet jellemzően konkrét motívumokkal összefüggésben, geometriailag meghatározott térben helyezett el. Míg saját önarcképét, csakúgy, mint családtagjai és barátai arcképét is használta, későbbi munkáiban a névtelen, sematikus alakok váltak meghatározóvá.

A Salamon Zoltán munkáiból válogató tárlat a múlt héten nyílt a dunacsúnyi Danubiana kortárs művészeti galériában, és szeptember 3-ig látogatható.

Textil mint alapanyag

Szintén nemrégen, 2019-ben hunyt el Ľuba Sajkalová szlovák képzőművész, akinek a textil adja munkái kiindulópontját. Bár hosszú időn át tevékenykedett pedagógusként a Szlovák Képzőművészeti Egyetemen, a nagyközönség kevéssé ismeri alkotói munkásságát. Munkái ökológiai és etnográfiai kérdéseket érintenek, és gyakran járják körbe az emlékezet – főképp a családi emlékezet – témáját. A tárlat az alkotó legfontosabb munkáit mutatja be, de olyan installációkból származó részleteket is megnézhetünk itt, amelyek ma már teljes egészében nem, csupán dokumentálva léteznek.

A kurátorok az alkotót úgy mutatják be, mint olyan művészt, aki számára fontos volt a koprodukciós munka, sőt, aki számára az alkotói kapcsolatok és folyamatok izgalmasabbak voltak, mint a végkifejlet, azaz maga a műalkotás.

A tárlat tehát nagy hangsúlyt helyez az alkotó barátaival közösen készített műalkotásaira, és arra is rá szeretne világítani, hogy számos képzőművészt inspirált Ľuba Sajkalová művészete.

Ľuba Sajkalová kiállítása Ľ. S. (de)materializovaná (Ľ. S. (de)materializálva) címmel nyílt a Városi Galériában, és egészen október 10-ig látogatható.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?