Igó Aladár, a görcsös fa szerelmese

Igó Aladár, a Hanván élő szobrász és festő 70. születésnapja alkalmából egy kis összefoglaló munka jelent meg Gömörország máig termékeny, alkotó kedvű fiárólt... és itt sajnos zavarban vagyok, mert a könyvön csupán annyi áll: Putnok, 2002. Tehát nem tudom, ki a kiadó, csak annyi világos, hogy egy sorozat, mégpedig az Alkotók és Alkotások című sorozat 9. kötete foglalkozik Igó Aladár munkásságával.

Autodidakta művész, aki egész életében kétkezi munkájából tartotta el önmagát és családját. Mondhatni, tipikus 20. századi, szlovákiai magyar sors az övé. Polgári iskolai tanulmányai alatt hiába figyelt fel kimagasló tehetségére az iskola rajztanára, a kor, az 1942-es év sajnos nem a múzsák éve. Igó Aladár tehetsége és akaratereje azonban felülemelkedett a történelem minden buktatóján és visszásságán. Ő nem pénzért, nem megrendelésre alkotta első munkáit, hanem ihletből és tehetségből.

Igó Aladár minden akadály ellenére termékeny, izzó, témából, tehetségből soha ki nem fogyó alkotó ember.

Falujának valóságos motorja: gerjesztője a fejlődésnek, a tudni vágyásnak, az alkotni, megmenteni, utódokra hagyni akarásnak. Anynyit azért segített a sors a művésznek, hogy igaz barátokra, műértőkre lelt, hogy volt néhány ajándék év az életében, amikor szabad alkotóként tényleg csak a megálmodott szobroknak és festményeknek élhetett. Most, már nyugdíjasként, még mindig dolgozik. Nem tud munka nélkül élni. A Sajó partján elterülő gazdag mezők termésének sárga, aranyló színét festi bele kedves falujának, Hanvának tájképeibe. A közelebbi és távolabbi erdők göcsörtös fáiból faragja máig is csodálatosabbnál csodálatosabb szobrait, kisplasztikáit. Fehér cementből készült köztéri szobrai körül megváltozott a világ, elkopott, megfakult a környezet, de a szobrok mély és súlyos kompozíciójából árad az erő, a tekintély, de éppen ennyire árad belőlük a légiesség és az alázat, a könnyedség, a szépség és az ősök iránti tisztelet. Megérdemelt jutalom lehet ez a kötet ennek az alkotó embernek. Annak az alkotónak, akinek már tizenhárom egyéni, több csoportos kiállítása volt, tizenkét köztéri alkotása dacol az idővel és hét helyen vannak állandó jelleggel kiállított művei. (szasz)

Alkotók és Alkotások sorozat, 9. kötet, Putnok, 2002