Huszonnégy óra MOZ/ART

Holnap ünnepeljük Mozart születésének 250. évfordulóját. Szinte nincs olyan hely a világon, ahol ebből az alkalomból ne rendeznének megemlékezéseket. Az egyik legjelentősebb vállalkozás a német EuroArts cég gondozásában az a 24 órás televíziós közvetítés, amelyet az EBU közreműködésével a világ számos televíziója átvesz és sugároz.

A Magyar Televízió más világcsatornák mellett részt vesz – Magyarországon egyedüliként – a 24 órás Mozart-műsorfolyamban. A nézőket Angelika Kirschlager, korunk egyik legkiemelkedőbb énekese köszönti Salzburgból, Mozart szülőházából, ahol fiatal muzsikusok a zeneszerző eredeti hangszerein játszanak. Szintén erről a helyszínről láthatjuk 20 órakor a köszöntőt. A nap folyamán koncert-, balett- és operaelőadásokat közvetít a Magyar Televízió Pekingből, Salzburgból, Berlinből a világ vezető művészeivel.

Az egész napos – és éjszakás – nemzetközi adás átvétele mellett önálló műsoraiban is megemlékezik a géniusz életművéről, saját Mozart-felvételeiből is bemutat néhányat, pl. Bogányi Gergely és Rost Andrea közreműködésével.

A nap házigazdái, Kovalik Balázs és Mácsai János, a stúdióban „körbejárják” a zenész zseni életének állomásait – a legújabb kutatások tükrében. Beszélgetnek az operadramaturgiák felépítéséről, különböző rendezéseket összehasonlítva. Mesélnek majd Mozart Magyarországi fogadtatásáról és megpróbálják elhelyezni őt a zenetörténetben. A nemzetközi adás leghangsúlyosabb eseménye az ünnepi koncert Salzburgból, amelyet Kocsis Zoltán köszöntője előz meg.

A Válaszd a tudást című műsorban Mozart-tanórát tartanak, amelyet az általános és középiskolák a televízió előtt ülve követhetnek, mint fakultatív tanórát. A korban és a mozarti életműben Selmeczi György és Gaskó Balázs kalauzolja el a nézőket.

A Kultúrházban a Művészetek Palotájába kapcsolnak, ahol Mozart-kiállítás nyílik. 23.10-kor Bergman világhírű A varázsfuvola rendezését mutatja be a Magyar Televízió. Mozart mindmáig talán legnépszerűbb operáját a Stockholmi Királyi Színház régi-régi színpadán, a 18. század színpadtechnikájának működtetésével megelevenítő, az Oscar- és az Arany Glóbusz-díjra egyaránt jelölt alkotás a Bergman-Nykwist páros legderűsebb, legoptimistább műve.