Házvezetés ésszel

Ahhoz, hogy a háztartási munka ne váljon kellemetlen nyűggé, alaposan meg kell szervezni. A legjobb tervet készíteni, melyik nap takarítunk, mikor mosunk, vasalunk, és hogyan oldjuk meg a bevásárlást, a főzést. Ugyanígy megszervezhetjük, hogy a családi együttlét ne csak a kirándulásokra, a pihenőidőre szorítkozzék, ha a házimunkába bevonjuk a család tagjait is. Szabjuk meg a munkaköröket, mindenki kora és ereje szerint. A munkabeosztást bizonyos időközönként cserélgethetjük, így nemcsak hogy nem válik unalmassá, de a gyerekek is megtanulják az összes házimunkát, amiért felnőtt korukban nemcsak ők lesznek hálásak, hanem házastársaik is.

TERVEZÉS ÉS VÁSÁRLÁS

Ha hétfőn mostunk, kedden kivasaltunk, szerdán takarítottunk, a csütörtök marad a bevásárlásra, hogy aztán pénteken megfőzzünk, szombaton már csak végigszaladjunk portörlővel a lakáson és előre örülhessünk a vasárnapnak, amikor a családdal együtt közös szabadidőprogramot csinálhatunk.

A konyha zökkenőmentes vezetésének előfeltétele a jó előre megtervezett vásárlás. Ne az üzletben kezdjünk gondolkodni, hogy még mire is van szükség, hanem otthon, hiszen saját magunknak takarítunk meg ezzel rengeteg időt, energiát és idegességet. Érdemes papírral, ceruzával alaposan, lépésről lépésre átgondolni, mire van szükség éléstárunkban. Még praktikusabb, ha a konyhában egy papírtömböt akasztunk a falra, s mihelyt valamink kifogy, azonnal följegyezzük rá. Miután gondosan elterveztük, hogy mit fogunk az egész héten főzni, ajánlatos egyszerre megvásárolni, előkészíteni.

Nem kell nagy konyhavezetési gyakorlat ahhoz, hogy föl tudjuk mérni, egy héten miből mennyi fogy, illetve hogy mennyi kell egy hónapra az olyan alapélelmiszerekből, mint például a liszt, a cukor, az olaj, a só, a morzsa, a száraztészta, a kávé, a tea, italnemű. Az ilyen nagybevásárlásokra vigyük magunkkal családunk erősebb tagjait, hogy legyen, aki segít a cipekedésnél. ĺgy a heti vásárlásra csak a hús és a zöldség marad, s csak a legromlandóbbakért – tejtermékek, kenyér, gyümölcs – kell naponta a boltba menni. Ezt pedig a gyerekek is haza tudják hozni, így nyugodtan rájuk oszthatjuk állandó feladatként.

A zöldség, gyümölcs vásárlásánál legyünk körültekintőek. Nem mindig az az olcsó, aminek a legkevesebb az ára. Ha szép, de kicsit drágább árut vásárolunk, abból kevesebbet kell kidobni, mint az olcsóbb, ám hibásból, ráadásul tovább eltarthatjuk. Arra is gondoljunk, mi az, amit azonnal fel akarunk használni, s mi az, amit csak másnap vagy később, s eszerint vegyünk puhább vagy keményebb, éretlenebb zöldfélét, gyümölcsöt.

A húst aszerint vásároljuk, hogy majd mit készítünk belőle. Jó tudni, hogy a marhahúsból például a húsleveshez csak a lábszár jó, ettől sosem lesz zavaros a leves. Viszont a fiatal, növendékmarha húsa bár puha, kivonatanyagokban szegény, így nem ad jó levest. Legmegfelelőbb a kétéves hizlalt ökrök húsa. Gulyáshoz szintén a lábszár a legalkalmasabb meg a szegyfej, ha pörköltet akarunk főzni, akkor úgyszintén szegyfejet, lábszárat, illetve fartőt vagy lapockát vásároljunk. A párolt húsokhoz a rostélyos, a felsál vagy hátszín a legjobb. A marhahúst hirtelen nem ajánlatos kisütni, csak a vesepecsenyét. Néha ugyan a fiatal állat húsából vágott rostélyos vagy hátszín is jó, de mindkettőt előtte hetekig a mélyhűtőben ajánlatos tartani, hogy kissé megpuhuljon.

Ha sertéshúst vásárolunk, a hirtelensülthöz a karaj vagy a tarja (ez zsírosabb) a legjobb. A rostonsülthöz és a lacipecsenyéhez mindig a tarja ajánlott. Ha párolni vagy sütni kívánjuk a sertéshúst, akkor combot, karajt, lapockát, mellső csülköt vegyünk (ez soványabb, mint a hátsó csülök). Kitűnő még sütve az oldalas vagy a dagadó, ezekből főzzük a hordós káposztával készülő ételeket is. A kocsonyához fejet, fület, lábat, sovány csülköt vásároljunk.

Ajánlatos végiggondolni, hogy miből mennyit veszünk, hiszen a legrosszabb üzlet, ha apránként vásárolunk, egy-egy alkalomra. Mert például ha egy nagyobb darab combot vagy lapockát veszünk, azt otthon kedvünk szerint beoszthatjuk. Manapság, mikor mélyhűtő ládák, rekeszek állnak rendelkezésünkre, akár egy-két hónapra is előkészíthetjük a mindennapi betevőt. Arról nem is beszélve, hogy így a hentes is csak egy alkalommal mérheti el a mérnivalót. A nagyobb adagból levágunk egy darabot, amit akkor szeretnénk elkészíteni. Egy további részt felszeletelünk – annyi szeletet készítünk, ahány tagja van a családnak –, s egy papírtálcán egymás mellé rakva lefagyasztjuk. Ha előre bepanírozzuk, s így helyezzük a mélyhűtőbe, váratlanul zsúfolt hétvégén nagy segítség lehet számunkra. A maradék részt kockákra vágjuk pörköltnek vagy ragunak, a leeső széleket pedig ledaráljuk, kitűnő fasírtalapanyag.

De egészben is megsüthetjük a húsdarabot, majd utána felszeletelve, különféle zöldséggel rakott húsnak, gombamártásba (természetesen lehet más is) forgatva gombás szeletnek, töltelékkel megrakva göngyölt húsnak, lecsóba forgatva kalocsai szeletnek kínálhatjuk.

Ha pörköltet főzünk az egészből, akkor adhatjuk rizses hús, hortobágyi palacsinta, töltött burgonya, rakott kel, székelykáposzta, töltött karalábé, spagetti vagy makaróni, hideg húspástétom és még rengeteg más formában is az asztalra. Nemcsak egy csomó időt, hanem energiát is megtakarítunk vele, hiszen a húst egyszerre pároljuk vagy sütjük, utána csak szét kell osztani, gazdálkodni vele.

Nem mindig könnyű eltalálni a vásárlás során, hogy miből mennyit vegyünk. Van, aki nagyétkű, mások alig csipegetnek. Éppen ezért segítségül közöljük, mennyit kell számítani egy közepes étvágyú felnőtt adagjára.Marhahúsból levesnek, párolt, sült húsnak 20 dkg

gulyáslevesnek 10 dkg

Sertéshúsból 20 dkg

pörköltnek, rántott húsnak 15 dkg

Darált húsból 10 dkg

Kolbászból 10 dkg

Baromfiból 25-30 dkg

Halból 20 dkg

Virsliből 1 pár

Szalonnából (ételbe) 2-5 dkg

Burgonyából 20 dkg

Zöldségből húslevesbe 15 dkg

főzeléknek 20 dkg

Rizsből köretnek 5 dkg

Szárazfőzelékből levesnek 5 dkg

főzeléknek 10 dkg

Tojásból 2 darab

Folyadékból leveshez 3 deci

JÓ TANÁCSOK

Ha van fagyasztónk, rengeteg pénzt spórolhatunk meg azzal, ha vidéken megveszünk egy egész vagy fél hasított állatot, és kisebb darabokra osztva tesszük el.

Sokan a drágábbik húst veszik meg, mivel csak ezt ismerik, s úgy hiszik, ezt a legkönnyebb elkészíteni. Az olcsóbbak azonban sokkal jobb ízűek, jóllehet hosszabb ideig kell főzni őket. A sertés hasaalja vagy a nyak, a marhaszegy, -lábszár, -dagadó vagy -lapocka – ez mind alkalmas kitűnő, ízletes és tápláló ragu készítésére.

Ha vásárlás után fóliába csomagolva hagyjuk és hosszabb ideig tároljuk a húsféléket, erős szagot kaphatnak, amelyet megszüntethetünk, ha egy tiszta, előzőleg ecetes vízbe mártott, majd jól kicsavart ruhával letöröljük. Ha a szag így is megmarad, a legokosabb, ha minél előbb megszabadulunk a hústól.

Az olcsóbb húst lassan és sokáig kell főzni. Ha van húsdarálónk, ledarálhatjuk, és rövid idő alatt olyan ételeket készíthetünk belőle, melyek ízletesebbek, olcsóbbak és kevésbé zsírosak a hentesnél vásárolt darált húsból készülteknél. Ha a darálás végén egy darab kenyeret teszünk a gépbe, az utolsó darab is kijön, s egyúttal a gépet is kitisztítjuk vele.