Háború és béke Szabó Gyula művészetében

NÉMETH BOZÓ ANDREA

Losonc. A Szabó Gyula Emlékház megalakulása, azaz 2008 óta folytonosan megújuló kiállításokkal mutatja be Szabó Gyula, a Losoncon élt, de európai színvonalú festő és grafikus sokarcú művészetét. Most, az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója apropóján a Háború és béke Szabó Gyula művészetében című válogatással várja a látogatókat.

Szabó Gyula (1907–1972) művészete mindig egyetemes kérdéseket feszegetett. Szinte minden, az ember, illetve az emberiség szempontjából nagy horderejű, sorsfordító jelenséggel, eseménnyel szembesülhetünk munkáiban, elsősorban életművének drámaibb hangvételű ciklusaiban. Hogyan is maradhatott volna ki a háború, hiszen a művész mindkét világégést megélte: az elsőt nyiladozó értelmű kisfiúként, a másodikat felnőtt férfiként. A háború borzalmai sokféleképpen öltenek formát alkotásaiban. Életművének korai szakaszában, a második világháború idején szürrealisztikus, szimbólumokkal teletűzdelt víziók formájában, valamivel később a realizmusra jellemző leíró jellegű, ám drámai lendülettel ábrázolt jelenetekben, amelyeket a továbbiakban egyszerűsített formákkal, jelszerű alakzatokkal, szimbólumokkal váltott fel. A háborús jelenetekben a katonák, a férfiak a harc, gyakran az agresszió és az erőszak megtestesítői. Ezzel szemben a nő – kiváltképpen az anya – mindennek az elszenvedője, aki férjét félti és gyermekét óvja.

Szabó Kinga művészettörténész, a Szabó Gyula Emlékház megalapítója és működtetője, a művész özvegye a két ellentétes pólus – háború és béke – között meghúzott tengely mentén építette fel a kiállítás koncepcióját. A két aspektus, mint az ellentétpárokkal lenni szokott, csak egymás vonatkozásában kap igazi értelmet. Szemléletesen fejezi ki ezt a kettősséget az a festménye, melyen Szabó Gyula önmagát ábrázolja játékok között, miközben egy füzetlapon a következő írás olvasható: „Játsszuk az életet és ránk les a halál”. Az Anya alakja gyermekével a karjában a béke szigeteként jelenik meg, ugyanakkor körülveszik a háborúra, fenyegetettségre utaló jelek; körülötte forrhat a világ, neki azonban fenn kell tartania az óvó-védő biztonságot gyermeke számára. Ő azt a szilárd pont, amely biztos menedéket ad.

A kiállítás 2015. március végéig tekinthető meg.