Dupla elismerésben részesült Karlovy Vary idei fesztiválján a Sherrybaby című amerikai film. Elnyerte a Kristály Glóbuszt, vagyis a mustra nagydíját, Maggie Gyllenhaalnak pedig a legjobb női alakítás díját ítélte a zsűri.
Ha egy anya késve szeret
Alexist eddig Sherry bátyja, a megbízható Bobby nevelte. És Bobby felesége, aki ugyancsak teljes odaadással gondoskodott róla. De nem önzetlenül. Lynn egyelőre nem tud szülni. Gyermek iránti vágya viszont óriási. Alexis imádja Bobbyt, és rajongva szereti Lynnt is. Édesanyjáról keveset hall, amíg Sherry börtönben ül. Az elidegenítés céltudatosan történik mindkét ember részéről, s a lehető legfinomabb eszközökkel. A kislány már nem is hiányolja a mamát, remekül elvan nélküle is, hiszen pótszüleitől mindent megkap. Szeretetben is. Csakhogy egy nap megjelenik Sherry, akit férje már rég elhagyott, s mindene a gyerek. Vinné, ha vihetné. Bobby – Lynn hatása alatt – azt tanácsolja neki, előbb csak egy napot, aztán egy hétvégét töltsenek együtt, hogy Alexis szokja meg a mamát, aztán majd döntsön, hogy kit választ. A kislány – Lynn hatása alatt – nem siet a mama karjaiba, de az anyai szeretet mégis célba talál nála. Sherry és Alexis szép lassan megtalálják az egymáshoz vezető utat. Még akkor is, ha Lynn és Bobby nem igazán örülnek ennek.
Sherry közben új társra akad. Első látásra ugyan nem éppen bizalomgerjesztő a férfi, de gyorsan kiderül: rendes, becsületes lélek. A legnehezebb pillanatokban is ott áll Sherry mellett. Mert vannak nehéz pillanatok. Egy kétségbeesett anya kínjai, félelmei, ahogy felfedezi: miféle harc zajlik a másik oldalon, hogyan fogott össze ellene Bobby és Lynn, és miképpen kerül mellettük egyre inkább vesztes helyzetbe. Sherry ugyanis egy nap meglátogatja az apját, aki bakfiskorában szexuálisan zaklatta. Most sem tudja tartóztatni magát a férfi. Az első adandó alkalmat kihasználja, hogy régi vágyaival találjon fogást a lányán. Sherry elmenekül tőle, s felzaklatott állapotában ismét droghoz nyúl. A rendőrség pedig azonnal lecsap rá. Az okok senkit nem érdekelnek, mint ahogy az sem, hogy Sherry élete már rendeződni látszik. Munkahelye van, a kislányával is egyre szorosabb lesz a kapcsolata, s már a magánytól sem kell tartania – mindez kevés ahhoz, hogy szabadlábon hagyják. Bobby és Lynn pedig tovább szerethetik Alexist, övék a kincs.
Megrázó, eszköztelen, hollywoodi máztól mentes családi dráma Laurie Collyer első játékfilmje. Ezt megelőzően ugyanis értékes dokumentumokat forgatott a New Yersey-ből származó rendezőnő. Nuyorican Dream című filmjében egy New Yorkban élő portoricói család életét mutatja be, ahol az egyik fiú meleg, a másik drogos, a harmadik pedig büntetését tölti a rács mögött. A Sherrybabyvel, amelyet New Yersey-ben vitt filmre, a Robert Redford nevéhez fűződő Sundance fesztiválon debütált az év elején, s ahogy Karlovy Varyban elmondta: a tengerentúlon nem volt osztatlan sikere a filmnek, hiszen egyrészt a család intézményét támadja, másrészt pedig a nem létező amerikai álmot.
Igaz, hogy Sherry sorsához egy gyerekkori barátnőjének a története szolgált alapul?
Sue velem együtt nőtt fel New Yersey-ben, erős és intelligens ember, csak a sorstól rossz kártyákat kapott. Igen, az ő elbeszélése alapján írtam a forgatókönyvet, és nem tettem hozzá egyetlen valótlan mozzanatot sem.
Nagy erőfeszítésébe telt, míg megszerezte a forgatáshoz szükséges összeget?
Két évig írtam a forgatókönyvet, és legalább ennyi ideig gyűjtöttem a pénzt, hogy megcsinálhassam a filmet. A Nuyorican Dreammel kopogtattam mindenütt. Amerikában is és a cannes-i fesztivál támogatóinál is. Már az utómunkálatoknál tartottunk, amikor szülni mentem, így hónapok teltek el, míg újra visszakerültem a vágószobába, de ezt az időszakot sem hagytam veszni. Megírtam két forgatókönyvet.
Sue hogyan fogadta a filmet?
Szereti. Igaznak találja. A nézőket természetesen érdekli, hogy mi van vele, mint ahogy arra is kíváncsiak: mi lett a portoricói családdal? Ezekre a kérdésekre mindig azt válaszolom: ha engedélyt kapok valakitől, hogy filmre vigyem az életét, az még nem jelenti azt, hogy mindent elmondhatok róla. Van egy határ, amelyet én sem léphetek át. Nem lenne etikus.
Sherry szerepében Maggie Gyllenhaal Oscar-díjra érdemes alakítást nyújt. Minden rezzenésével fogva tartja a nézőt, a legdrámaibb jelenetekben is hiteles. Büszke lehet rá az öccse is, Jake Gyllenhaal. Ön hol talált rá?
Láttam őt A titkárnő című abszurd szerelmi komédiában. Teljesen lenyűgözött. Akkor kerültem volna nehéz helyzetbe, ha valamilyen okból kifolyólag nem tudta volna elvállalni a szerepet. Most például azért nem tudott velem utazni, mert babát vár. Maggie valóban nagyszerű színésznő, és én is eltöprengtem már rajta, hogy lehet egy családban két ilyen remek művész. Jake ugyan nem kapott Oscart a Túl a barátságon meleg cowboyáért, nálam viszont így is a legjobbak egyike.
Danny Trejo, aki eddig jószerivel csak az öklével játszott a kamera előtt, most a lelkét is megmutatja Sherry barátjának szerepében. Ő is tökéletes választás.
Vele is dolgoztam egyszer, egy dokumentumfilm kapcsán, amelyben régi elítélteket szólaltattam meg a bent töltött éveikről. Danny ugyanis tizenegy esztendőt húzott le a rács mögött. Aztán Roberto Rodriguez filmszínészt faragott belőle. Nekem épp egy ilyen figura kellett – első látásra majdnem riasztó, de amint megszólal, érezhetően rokonszenves. Magánemberként is ilyen. A forgatás során nagyon megszerettem.
Lehet, hogy a jövőben nem is készít már dokumentumfilmet?
Egyetlen játékfilm után hogyan is mondhatnék ilyet? Nem tudhatom, hogyan alakul a pályám. Amerikában semmire sincs garancia, én pedig csak a filmnek köteleztem el magam, a műfajok közül még mindig nem választottam.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.