Gramma Nyelvészeti Napok

Párkány. Laikus elképzelés, hogy a magyarul beszélő, de kisebbségben élő gyermekek (és szüleik) egynyelvűek – hangzott el többször is a Gramma Nyelvészeti Napok című nemzetközi konferencián. Az elmúlt hét végén megtartott háromnapos rendezvényen 15 neves magyarországi és határon túli magyar nyelvész boncolgatta a mai magyar nyelv fejlődését és változásait. Kitértek arra is, hogy a kétnyelvűség akkor előny, ha valaki mind a két nyelven magas szintű tudást ér el. Ám ez csak abban az esetben van így, ha mindez az anyanyelvi tudásra alapozott. A konferencia „előzménye”, hogy mintegy másfél évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete egy-egy kutatóállomást kívánt létesíteni Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban. Mára ezek – kisebb-nagyobb intenzitással –,de minden magyarlakta területen működnek. A legerőteljesebb tevékenységet a dunaszerdahelyi székhelyű Gramma Nyelvi Iroda fejti ki, melynek vezetője Szabómihály Gizella. A Gramma fő rendeltetése, hogy szervezője és kivitelezője legyen a nyelvtudomány és néhány más társadalomtudomány körébe tartozó kutatásoknak. Szlovákiában a kutatási eredmények felhasználásával nyelvtervező tevékenységet folytasson, valamint nyelvi jellegű szolgáltatásokat nyújtson intézményeknek és magánszemélyeknek. A nyelvészeti kutatóműhelyek első konferenciájának főszervezője a Gramma Nyelvi Iroda párkányi tagja, Vančóné Kremmer Ildikó volt. A sokrétű, sokféle nyelvészeti témát érintő rendezvényről elmondta, hogy alapvetően két célra fókuszáltak: „Eljött az ideje, hogy összehangoljuk a kisebbségi magyar kutatóállomások munkáját. Hogy megbeszéljük, mi az, amiben a jövőben még jobban együtt tudunk működni, s hogy hol tudjuk átadni-átvenni a tapasztalatokat. Másik pedig, hogy a doktoranduszok és a fiatal kutatók valamiféle képet kapjanak a különféle nyelvészeti diszciplínákról. Arról, hogy ez a tudományág éppen hol tart… A konferencia előadásainak bővített változatát szeretnénk mihamarabb megjelentetni. A tanulmányok egyetemi segédtankönyvként is szerepelhetnek, de bárki felhasználhatja majd, aki a nyelvészet valamelyik ága iránt érdeklődik.

A Gramma Nyelvészeti Napokon Meskó Attila, a MTA főtitkárhelyettese elmondta, hogy lehetőségeikhez mérten hathatósan támogatni kívánják a kisebbségi nyelvi irodákat, elsősorban a könyvtárépítésben, illetve a digitális könyvtár építésében (Szlovákiából az MTA köztestületi tagja 72 fő). Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója pedig egyebek között a kutatóállomás-program fontosságáról, és az intézményes háttér biztosításáról szólt: „Elsődleges célunk, hogy a magyar tudományosság egyetemessége működőképes legyen – mondta – a másik cél pedig, hogy ezáltal a működőképes kapcsolatrendszer által a magyar tudományosság az önmaga potenciálját fölerősítse, és nemzetközi tudományos szinten is tudja saját magát érvényesíteni. (péczé)