Gödöllő színházi kincse

Feljegyzések szerint közel kétezer éjszakát töltött a kastélyban, amelynek Királydombi pavilonját honfoglalás kori magyar vezérek és magyar királyok ötvennégy arcképe díszíti.

A kastélyegyüttes déli szárnyában Grassalkovich II. Antal herceg alakíttatott ki színházat 1782 és 1785 között. A száz személy befogadására alkalmas gödöllői barokk színház mellett két hasonló építménnyel dicsekedhet a világ. Az egyik Svédországban van, a másik Český Krumlovban. Csak érdekességképp jegyzem meg: ez utóbbiban még az eredeti világítást is megőrizték. Mivel abban az időben még gyertyák szórták a fényt, olyan égőket szereztek be, amelyek ugyanúgy pislákolnak, ugyanazt a hatást keltik, mint a korabeli gyertyák. A színpadon még a padlódeszka is eredeti, a kulisszák tizenegy másodperc alatt tizenhét képre tudnak váltani a színpad alatti emelőszerkezet segítségével. Ugyanilyen szerkezet mozgatja a gödöllői barokk színház díszleteit is.

Szabó Margit sajtófőnök elmondása szerint a technika, a felépítés mindhárom színházban ugyanaz, csupán a méretek mások.

„Igazán összehasonlítani én csak kettőt tudok, hiszen csak Český Krumlovban jártam, a svédekét nem láttam. A gödöllői színház belső falait – a teret perspektivikusan tágító – dekoratív, klasszicizáló késő barokk falfestések díszítik. A felépítést követően nagyon rövid ideig működött a színház, a kiegyezés után, 1867-ben, amikor Erzsébet királyné és kísérete idejött, fel is számolták. Visszahelyezték a födémeket, és lakóépületté alakították. Komornák és lovászfiúk lakták tizenöt szobáját, de itt volt az ezüst- és ágyneműtár is.”

A színháznak a herceg nem emeltetett új épületet, hanem a kastély szépen dekorált, déli szárnyába helyezte. Három szintet bontottak egybe, s így alakult ki egy 24 méter hosszú, 8 méter széles és 9,5 méter magas tér, amelyet a proszcénium fal osztott ketté.

„Nagyon ügyes az építés – hallgatom Szabó Margitot –, csak sajnos nem tudjuk, kinek a munkája. A falakat perspektivikus hatású pillérek és párkányzatot mutató festés díszítette, ami a kor legelőkelőbb stílusa volt. A le s fel húzható Bohémia csillár 600 kilogramm, a legmagasabb kristálytartalommal. A páholyban a herceg vendégei foglaltak helyet. Nemrég Fülöp spanyol herceg és Letizia hercegnő ültek ugyanitt. Mivel a színház a 18. század utolsó harmadában működött, és családi tulajdonban volt, a gróf vendégeket, barátokat hívott az előadásokra. Miután megnézték az első felvonást, lementek a sörpincébe, amely később a szolgaszemélyzet használatába került, s még nincs teljesen rendbe hozva, aztán visszaültek a helyükre, majd végignézték a második felvonást, és kimentek az udvarra szivarozni. Aztán volt egy kis vacsora, s ha a kedvük úgy tartotta, akkor elmentek lovagolni. Ennek a kastélynak már akkor is multikulturális szerepe volt. S mi ezt szeretnénk most visszaállítani.”

A nézősereg számára csak a földszintet rendezték be a színházban, zenekari árkot nem alakítottak ki. Az épület alatt két emelet húzódik, az egyiken a színésztársalgóval, a másikon azzal a rendszerrel, amely a kulisszákat irányítja. Annak idején kézzel mozgatták a díszletet, ma már automata vezérléssel működnek. Mint minden barokk színházban, itt is háromféle díszlet van: barokk kert paddal, barokk palotakülső és -belső.

„A Český Krumlov-i barokk színházban az utolsó gyertyától a partitúrákon át egészen a jelmezekig mindent megőriztek. Itt, miután a fényét vesztett színháztermet a beköltözött királyi udvartartás praktikus céljainak kiszolgálására befödémezték és három szintre osztották, a kastélyszínház díszleteit, berendezési tárgyait elárverezték. Mivel a 18. századi színészek ekhós szekéren és sátorban aludtak, hiszen csak nyáron játszottak, nekünk kellett öltözőket, díszlet- és jelmeztárat építeni. A gödöllői színház felfedezése tulajdonképpen a véletlennek köszönhető. Az 1986 őszén végzett első feltárások alkalmával, miután leszakadt egy régi födém, az egykori színházterem falán feltűnt egy kis méretű faliképrészlet. A helyreállítási munkálatok azonban csak hat évvel később, 2002 nyarán kezdődhettek meg. A mai kor követelményei miatt és a műemlék teljességének megőrzése érdekében azonban néhány helyen eltér a rekonstrukció az eredetitől. Ez a korszerű világítás és légkondicionálás miatt van így. A színház újjáépítése azonban a Bécsben őrzött eredeti rajzok alapján zajlott, de az építők a csehországi és a svédországi barokk színházat is megtekintették. A gödöllői Magyarország egyetlen oldalkulisszás rendszerű színháza, s az ország legrégebbi fennmaradt kőszínháza.”

Szabó Margit a kastély híres-neves látogatóiról is szívesen mesél. Például Gina Lollobrigidáról, aki pár évvel ezelőtt járt Gödöllőn, amikor a budapesti Operabál vendége volt.

„Épp a farsangi fánkkal voltam elfoglalva, amikor felhívott a kastély igazgatója, hogy mit csinálok. Mondom, sütök. Akkor zárja el a gázt, felelte, és azonnal induljon, mert fél óra múlva érkezik Gina Lollobrigida. Tél volt. Mi minden télen leállunk egy hónapra, amikor karbantartás zajlik, úgyhogy elsőre el sem akartam hinni, hogy valóban találkozom az isteni Lollóval. De fél óra múlva ott álltam mellette, s természetesen átmentünk a barokk színházba is. Amint felment a színpadra, abban a pillanatban kitört belőle a színésznő. Úgy pózolt, mintha csak játszana. Amikor megmutattuk neki Sissi szobrát, és közöltem vele, hogy olasz szobrász alkotása, csak annyit mondott: Látni rajta. Amikor megálltunk Sissi ágyánál, és érdekességként megemlítettem, hogy mindig párna nélkül aludt, arra is csak röviden azt felelte: Mi, nők ismerjük a szépség titkát.”

Sophia Loren akkor járt a kastélyban, amikor fia nősülés előtt állt. Erről is van egy története Szabó Margitnak.

„Eredetileg a menye, Mészáros Andrea nézte ki a kastélyt. Itt lett volna ugyanis a házasságkötést követő fogadás, vacsora. Sophia mama inkognitóban jött el Gödöllőre, és tetszett is neki nagyon a hely, csak aztán elkezdett egyezkedni, s hogy is fogalmazzak? A művésznő bizonyára egy fogtechnikus bt. tagja. Magyarul: a fogához veri a garast. A vége az lett, hogy a Magyar Tudományos Akadémia üzemi konyháját választotta.”

És egy harmadik híresség: Steven Spielberg, az Oscar-díjas amerikai rendező.

„Ő is titokban jött, amikor a München forgatására készült Budapesten. Családi körben, a feleségével és a gyerekeivel látogatott el hozzánk. Baseballsapkában, dzsekiben, farmernadrágban. Evett kürtös kalácsot, beírt a vendégkönyvbe, és azt mondta: egy ilyen épületben vétek lenne náci katonákat felvonultató filmet forgatni, erre a gyönyörűséges kastélyra nem lehet horogkeresztes zászlókat feltenni.”

Azon a napon, amikor ott jártam, a Don Giovannit próbálták a barokk teátrum színpadán. A kulturális ajánlat a következő hetekre, hónapokra is gazdag választékot kínál. Május első napjaiban dzsesszkoncertek várják az érdeklődőket, júniusban nemzetközi kórusfesztivál, júliusban kamarazenei fesztivál következik, augusztusban nyárbúcsúztató koncertsorozat, októberben pedig nemzetközi hárfafesztivál szerepel a műsoron.

Gödöllő nemcsak egy – három „misét” is megér.