Friss áramlat a cseh filmben

A mustrán bemutatott cseh filmek fele ráadásul debütáns munka volt, s ez a friss áramlat jellemzi a következő esztendő bemutatóit is. Pályájukon komoly anyagi támogatást élvező negyvenesek és most induló ifjú rendezők forgatják (vagy készítik elő) játékfilmjüket, amelyek közül most a legérdekesebbekre hívjuk fel a figyelmet.  Alice Nellis ősszel kezdi el forgatni Jófiúk című, saját forgatókönyve alapján készülő filmjét, amely képi világával is erős történet lesz. „Minden nagy társadalmi dráma konkrét, egyéni sorsokra épül” – állítja a rendezőnő. Filmjének főhőse egy negyvenéves férfi, aki házassága felbomlását követően újra az élet értelmét keresi. Sikertelen öngyilkossági kísérlete után a helyi pap ápolja a lelkét, s mivel nincs hol laknia, az önkéntes tűzoltók állomásán talál menedéket.  Történelmi drámái után Jiří Chlumský Hasonmások címmel rendez vígjátékot. Mint két tojás, külsőleg úgy hasonlít egymásra két férfi, magatartásuk és életútjuk azonban homlokegyenest eltérő. Soha nem találkoztak, nem is tudnak egymás létezéséről, a véletlen mégis összehozza őket. Rokonszenves széltoló az egyik, megbízható középiskolai tanár a másik. Életük, attól a pillanattól fogva, hogy találkoznak, úgy megváltozik, hogy ők maguk is meglepődnek rajta. Mintha a legmulatságosabb helyzetek körhintájába ültek volna.  Saját forgatókönyve alapján készíti Hotel Prága című filmjét Zdeněk Viktora. Egy ukrajnai cseh családban felnőtt fiatalember áll a történések középpontjában, aki, még mielőtt katonának vinnék az orosz–ukrán háborús övezetbe, Csehországba szökik. A menekülttáborból tíz évvel idősebb bátyja hozza ki, ő segít neki munkát találni Prágában. De egy fehérorosz lánynak és barátjának is ő jelenti a biztos támaszt. A vendégmunkások szálláshelyén nyújt menedéket nekik, de ezzel még mindig csak a problémák felét sikerült megoldania. Petr Václav a zenetörténet egyik legizgalmasabb fejezetét tárja fel Il bohemo című filmjével, amelynek külső jeleneteit Velencében, Nápolyban, Rómában, Münchenben és Prágában veszik fel. Josef Mysliveček nevét elsősorban a Mozartrajongók ismerik, őt hívták Il bohemónak. Ő, a prágai molnár fia Olaszországba szökött azért, hogy híres operaszerző lehessen. Sikerei a vártnál is nagyobbak. Pedig abban az országban, ahol annyi nagy tehetség van, vetélytársból is akad bőven.  Történelmi akciódrámaként jelöli a legyőzhetetlen huszitavezérről, Jan Žižkáról csaknem négymillió euróból készülő filmjét Petr Jákl. A 14. század Európájában zajló történetben IV. Károly római császár, egyben cseh király birodalmának romjain indul el a cseh történelem egyik legendás alakja.  Két tizenéves fiú elérhetetlen álmáról mesél Marokkó című filmjében Václav Kříštek. Egyikük prostituált anyját ápolja, a másik most hagyta el a gyermekotthont, és nagyapja adósságait törleszti. Közben mindkét srác ugyanabba az országba vágyik: Marokkóba. Többet azonban egyikük sem tud róla, mint amennyit az utazási irodák katalógusából kiolvastak. Az erotikus szalonok és játéktermek neonfényes világában próbálnak pénzt szerezni az útra, amely nem kis kalandokat tartogat számukra.  Barátságról, erős lelki kötődésekről, összetartozásról szól majd Tereza Kovářová Panelház című filmje, amelyben összeköltözik néhány jó barát. A lakás már eléggé lepukkant, ők négyen viszont (a vizsgáin nemegyszer elbukó diáklány, a leglehetetlenebb munkát is elvállaló punk, az örök szerelemkereső és az ambiciózus vállalkozó) pénz nélkül szövögetnek nagy terveket, hogy a lakást jogi úton is megszerezzék. Ez a hely ugyanis az egyetlen mentsváruk, az utolsó reményük az életben. Ha elveszítik, ők is elvesznek.  Cseh és szlovák összefogásban forog majd Iveta Grófová Az 5. hajó című filmje, amely egy lakótelepen felnőtt, szabadsága és önállósága révén sokak által csodált lányról szól. Janka csak a keresztnevén szólíthatja az anyját, különben eszébe juttatná korai anyaságát. Otthonukban nincs maradása a lánynak, mert még az ágyát is kétes egzisztenciák birtokolják. A lakótelep felett húzódó domboldalon talál egy kerti viskót, ahol meghúzódhat, de ott sem marad egyedül, mert két elhagyott csecsemőről kell gondoskodnia. A forgatókönyv Monika Kompaníková regénye alapján készült, amelyet 2011-ben az év legjobb szlovák könyvének választottak.  Emil Zátopekről, a csehszlovák sportélet egyik legjelesebb alakjáról forgat játékfilmet David Ondříček. A négy olimpiai aranyérmet szerzett futó (hármat pár nap leforgása alatt 1952-ben, Helsinkiben nyert) az olimpiák történetének is legendás bajnoka. Egy hosszútávfutó lelki küzdelmeiről szól majd a mozi, vágyakról és fájdalmakról, a majdnem feladásról és a győzelmekhez vezető útról.  De nemcsak a fiatalok, a friss diplomások és a középnemzedék jeles képviselői, hanem a nyolcvanadik életévén túljutott Juraj Herz is új filmre készül. Önmagát azonban továbbra sem tagadja meg a Hullaégető világszerte ismert alkotója. Lélektani krimi lesz az Örökre a tiéd. Kiindulópontja egy orvosi diagnózis. Az F43.1, amelyet poszttraumás szindrómaként jelöl az orvostudomány. Sem a magyar, sem a szlovák, sem a bolgár film nem áll manapság olyan biztos alapokon, mint a cseh filmgyártás. A 2016-os év azonban ugyanúgy lehet a lengyel vagy a román mozi éve is, mint a cseheké. A legpontosabb helyzetjelentést ismét Karlovy Vary adja majd meg. A kelet-európai régió egyetlen rangos seregszemléje.