Frida

A művészek megértésével, alkotásaik megmagyarázásával az idők kezdete óta próbálkoznak.

# A művészek megértésével, alkotásaik megmagyarázásával az idők kezdete óta próbálkoznak. A téma szakértői könyvek végeláthatatlan sorában képesek akár egyetlen szerző életművét elemezni, a filmesek viszont néhány órácskába kénytelenek belefűzni mindazt, amiről még több napi olvasással se biztos, hogy annyit megtudunk, ami egy helytálló ítélet meghozásához szükséges. Frida Kahlo (Salma Hayek – Wild Wild West) festményeit a magány és a szenvedés határozták meg, személyisége összetettségéről képei elvontsága árulkodott, szenvedélyes életszeretetéről pedig az a kitartás, ahogy minden fájdalmával akár mosolyogva szembe tudott nézni. Az ünnepelt mexikói falfestővel, Diego Riverával (Alfred Molina – Csokoládé) kötött házassága is könnyen pokollá válhatott volna, ám az őket elszakíthatatlanul összekötő szálak végül egészen a haláláig kitartottak.

Frida Kahlo életművét szokás nevezni festett önéletrajznak, az alkotók pedig a film teljes képi világát az ő látásmódjára építették fel. Művükben valósággal megelevenednek Frida képei, a néző egyenesen a nem mindennapi fantáziával megáldott nő fejébe hatol. Ám míg munkássága csodás képekben rajzolódik ki előttünk, addig szíve rejtve marad. Az írók csupán megérinteni tudják őt, megragadni már nem. Ez annál inkább sajnálatos, mivel festményein túl a megértetését nagyrészt kapcsolatainak, ezen belül is házasságának bemutatására alapozzák. Magánéletének, motivációinak viszont csak a felszínét látjuk, ezért sok fontos elem (pl. épp kicsapongó férjével való kapcsolata) nem jön át kellőképp. A színészek szenvedélyes játéka sokat érzékeltet, de ez önmagában nem elég: Salma Hayek a lelkét is beleadja Frida megformálásába, ám még így sem sikerül elérnie, hogy a festőnőt közel érezzük magunkhoz. A legtöbb, amit elérhet, hogy felkelti az érdeklődésünket a képei iránt. Ironikus módon pont a film legsikerültebb oldala – figyelemreméltó, bár olykor művészi-eskedő képi világa – árulkodik arról, hogy Frida Kahlót akkor ismerhetjük meg a legjobban, ha a róla készült mű helyett a festményeiben mélyedünk el. (mozinet)

Frida (Frida), színes, amerikai film, 2002. 118 perc, Rendezte: Julie Taymor, Szereplők: Salma Hayek, Alfred Molina, Antonio Banderas, Ashley Judd, Edward Norton, Geoffrey Rush, Roger Rees

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?