Melyik országban a legdrágább az élelmiszer a helyiek számára? Mutatjuk az uniós országok rangsorát!

Az Eurostat 2022-es adatai alapján készült rangsor azokról az európai uniós országokról, ahol az élelmiszerek aránya a legmagasabb a háztartások összes kiadásában, miközben figyelmen kívül hagyták az alkoholt és az éttermi étkezéseket.

10. Görögország és Magyarország

Az élelmiszer-kiadások aránya 16,7%.

A görögök és a magyarok élelmiszer-kiadásai hasonlóak, a háztartások összes kiadásának közel tizenhét százalékát teszik ki. Az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára Görögországban az Eurostat adatai szerint 2022-ben az Európai Unió átlagának közel 106,6 százaléka volt. Magyarországon még a 90 százalékot sem érte el, bár tavaly az ország élelmiszerárszintje jelentősen emelkedett az európai átlaghoz viszonyítva. Görögországban az éves átlagkereset csaknem 18 ezer euró nettó jövedelem, ami kevesebb mint 1500 euró havonta. Magyarországon ez évi 5 ezer euró körül van, havi 400 euróval kevesebb.




9. Portugália

Az élelmiszer-kiadások aránya: 17,3%.

Portugália az egyetlen nyugat-európai ország az EU tíz legnagyobb élelmiszer-kiadással rendelkező országa között. A portugálok többségének ez havonta legfeljebb háromszáz eurót jelent, negyedüknek három-ötszáz eurót. Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára 2022-ben három százalékkal volt magasabb az európai átlagnál. A portugál nettó átlagkereset közel 17 ezer euró évente, ami valamivel kevesebb, mint Görögországban.

8. Szlovákia

Az élelmiszer-kiadások aránya: 18,2%.

Szlovákia is azon országok közé tartozik, ahol az élelmiszerekre fordított kiadások aránya meghaladja az európai átlagot – 4,6 százalékponttal magasabb. Ugyanakkor ebből a szempontból nem a legrosszabb a V4-országok között.

Az Eurostat adatai némileg eltérnek a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának adataitól, amelyek szerint 2022-ben az élelmiszerek a háztartások összes kiadásának több mint 20 százalékát teszik ki. Az élelmiszerárak 2022-ben majdnem két százalékkal haladják meg az európai átlagot, míg tavaly csaknem hét százalékkal. Egy átlagos szlovák tavaly valamivel kevesebb mint 13 ezer euró nettó jövedelemre tett szert. Ha azonban a vásárlóerő-paritást is figyelembe vesszük, a szlovák éves átlagkereset a vizsgált európai országok közül a legalacsonyabb volt, sőt még Törökországénál is alacsonyabb.

7. Horvátország

Az élelmiszer-kiadások aránya: 18,5%.

A horvátok 2022-ben a szlovákokhoz hasonló arányban költöttek élelmiszerre az összes kiadásukból. Az Euronews szerint az élelmiszerárak alakulása és a nettó átlagkereset a vásárlóerő-paritás figyelembevételével is hasonló volt. A tavalyi év élelmiszerárait összehasonlítva a horvátok jobban jártak, mivel azok az európai átlaghoz képest csak minimálisan emelkedtek. Szlovákiában az éves összehasonlítás csaknem öt százalékos volt. Külön fejezetet képeznek az árak a horvát üdülőhelyeken a turisztikai szezonban. Ezek idén jelentősen emelkedtek.

6. Lengyelország

Az élelmiszer-kiadások aránya: 18,7%.

A V4-országok közül Lengyelországban az élelmiszerek teszik ki a háztartások összes kiadásának legnagyobb részét, bár a különbség minimális Szlovákiához képest. Mindazonáltal ez paradoxon, hiszen az Eurostat adatai szerint a lengyel élelmiszerárak 2022-ben sem érik el az európai átlag háromnegyedét. Lengyelországban az éves átlagkereset meghaladja az évi 14 ezer eurót, a vásárlóerő-paritást figyelembe véve azonban majdnem kilencezerrel magasabb.


 

5.Észtország

Az élelmiszer-kiadások aránya: 19,1%.

Az élelmiszerekre fordított kiadások aránya az első öt ország mindegyikében meghaladja a 19%-ot. Ezek közül az első Észtország. Az észtek átlagosan hasonló összeget keresnek évente, mint az átlagos görögök, de a költségvetésükből többet költenek élelmiszerekre. Ehhez kapcsolódik az élelmiszerárak jelentős emelkedése 2022-ben – míg 2021-ben elmaradtak az uniós átlagtól, egy évvel később hat és fél százalékkal meghaladták azt. Az emelkedés tavaly is folytatódott, amikor az árak az európai átlag 110 százaléka körül mozogtak.


 

4. Litvánia

Az élelmiszer-kiadások aránya: 19,4%.

Litvániában az élelmiszerárak vásárlóerőben kifejezve alacsonyabbak, mint Észtországban és Szlovákiában – 2022-ben éppen csak elmaradtak az uniós átlagtól –, de így is valamivel nagyobb arányt képviselnek a háztartások összes kiadásából. Az átlagos éves nettó kereset Litvániában 14 500 euró körül van, amivel a balti köztársaság megelőzi Szlovákiát. A különbség még szembetűnőbb, ha a vásárlóerőt is figyelembe vesszük.

3. Lettország

Az élelmiszer-kiadások aránya: 19,7%.

Lettország szinte minden tekintetben a három balti állam közül a legrosszabbul áll. Ez nemcsak az egy főre jutó GDP-re, hanem az éves átlagkeresetre is igaz. Mindkét esetben Lettország hasonlóan vagy valamivel jobban áll, mint Szlovákia. Az élelmiszerárak tavaly szintén hasonlóak voltak, mint Szlovákiában, bár 2022-ben még magasabbak voltak. Még akkor is 5,6 százalékkal meghaladták az uniós átlagot. A tavalyi emelkedés nem volt ennyire markáns.


 

2. Bulgária

Az élelmiszer-kiadások aránya: 20,8%.

Bulgária egyike annak a két uniós országnak, ahol az élelmiszerekre fordított kiadások meghaladják a háztartások összes kiadásának egyötödét. A közel 21 százalékos részaránnyal a második helyet érdemelte ki a balkáni ország annak ellenére, hogy az élelmiszerárak az országban több mint 13 százalékkal az uniós átlag alatt voltak 2022-ben. Az átlagkereset Bulgáriában és Romániában volt tavaly a legalacsonyabb az unióban. A bolgárok még tízezer euró nettó jövedelmet sem kerestek. Bulgária jelenleg az egy főre jutó GDP tekintetében is az EU végén áll.


 

1. Románia

Az élelmiszer-kiadások aránya: 25%.

A románoknál az élelmiszerekre fordított kiadások akár a negyedét is kiteszik. A horvátokhoz, litvánokhoz és bolgárokhoz hasonlóan nekik is több pénzt, közel hét százalékkal többet, kell élelmiszerre költeniük, mint lakhatásra és energiára. Ez annak ellenére van így, hogy Romániában az élelmiszerárak 2022-ben az uniós átlag alig 72 százalékát tették ki. Pedig tavaly sem emelkedtek jelentősen. Egy átlagos román tavaly nettó 11 ezer eurót keresett, ami Bulgária után a második legalacsonyabb az unióban. A reálvásárlóerőt figyelembe véve azonban Románia több ezer euróval megelőzi Szlovákiát is. 



(trend)