Fókuszban a nívós szórakoztatás

„Ebben a helyzetben talán a legfontosabb értékké a közösségi összetartozás és a bizalom fenntartása váltak. A 2022–23-as szezon tervezett három saját felnőttbemutatója, az egy saját kiállítású gyermekszínházi előadása és a bérletbe meghívott vendégelőadás mind ezt kívánják hangsúlyozni. A közösség, az emberi kapcsolatok fontosságát, azt, hogy ezekben a kiszámíthatatlan, zaklatott időkben szükségünk van egymásra és szükségünk van a szórakozásra, a felengedésre, a fellélegzésre, a pillanatnyi gondtalanság közös érzésére” – áll a színház közleményében.

A megszokott négy saját bemutató helyett csak hármat terveznek, a negyedik, Dan Goggin Apácák című musicalkomédiája a salgótarjáni színház vendégjátékaként érkezik Kassára. Szpisák Gyula, a Thália menedzsere lapunknak elmondta, hogy a közelgő energiaválság miatt döntöttek így, mert ezzel is megspórolnak egy próbaidőszakot. Idén májusig ugyanis többet költöttek a színház üzemeltetésére, mint korábban egy egész évadban. A színházat fenntartó megyei hivatal még nem nyilatkozott a Thália jövőjével kapcsolatban, de Egerből már ijesztő hírek érkeztek hozzájuk: az ottani önkormányzat nagy valószínűséggel fél évre bezárja a színházat takarékoskodás címén. Kassán az október végi választásig nem valószínű, hogy döntés születik, de utána sokkal kedvezőbb tárgyalási helyzetben lennének, ha a jelenleginél több bérletes nézőt tudnának felmutatni. A járványidőszakban eléggé megcsappant a közönség érdeklődése, a bérletesek száma 80 körül mozgott tavaly, ami történelmi minimum.

Nézzük tehát, mit kínálnak a bérleteseknek – és mindenki másnak is – az idei évadban. Az első bemutató William Shakespeare talán legkedveltebb komédiája, a Szentivánéji álom lesz. Matusek Attila fiatal rendező Goldoni Bugrisokja után egy másik nagy klasszikusnak gyürkőzik neki. A teljes társulat szerepel benne, plusz három pozsonyi végzős, illetve nemrég végzett színinövendék, Katona Eszter, Hégli Bence és Balla Barnabás. Ebben a műben szó esik hatalomról, szerelemről és művészetről, tele van váratlan fordulatokkal, bonyodalmakkal, szerelmi sokszögekkel, hatalmi harcokkal. Mindenki azt hiszi, tudja mit akar és mire vágyik, de a végén már abban sem biztosak, hogy kicsodák is valójában és hogyan csöppentek egy-egy malőrbe.

Másodjára egy különleges lírai játék kerül színpadra, a szerbiai Gobby Fehér Gyula Az angyal álma című zenés darabja, a főszerepben Ábrahám Pál operettszerző világslágereivel és fordulatos életével. A közismert dallamokkal teletűzdelt darabot a vajdasági László Sándor rendezi, akinek két munkáját A Montmartre-i ibolya című operettet és Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényadaptációt már láthatta a kassai közösség.

A harmadik saját bemutató szintén különlegesség lesz, az amerikai Jim- my Roberts–Joe DiPietro szerzőpáros Ájlávjú című jókedvű musicalrevüje. Egy zenés kamarakomédiáról van szó. A Thália négy színésze: Dégner Lilla, Varga Lívia, Madarász Máté és Nádasdi Péter nem hétköznapi feladattal kell, hogy megbirkózzon: több mint 50 szereplő bőrébe bújnak. A gyors tempót diktáló darabban 20 jelenetben ismerkedünk meg különböző emberekkel, akik semmi mást nem akarnak, csak boldogok lenni, összejönni valakivel. Hol nevetséges, hol siralmas, hol megható, hol bosszantó, hol szellemes, hol groteszk helyzeteket látunk majd. Ez a musical tulajdonképpen egyfajta könnyed párkapcsolati enciklopédiának tekinthető, a legkülönfélébb randevúfajták számbavételével.

A gyerekeknek Csukás István–Darvas Benedek Ágacska című zenés mesejátékával kedveskednek, melyet Illés Oszkár rendez. A próbákat a 2019–20-as évadban még Pólos Árpád színművész kezdte el rendezőként, aki 2020-ban elhunyt. A 2022–23-as évad negyedik felnőtt bérletes előadása pedig a már említett Apácák lesz a Salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház művészeinek előadásában.

A tegnapi évadnyitó legfontosabb üzenetének azonban az tűnik, hogy a színház még sosem függött ennyire a nézőktől, mint az elkövetkező időszakban. Ugyanez vonatkozik a tájelőadásokra is. A legtöbb helyre ugyanis csak akkor hívják meg a színházat, ha megkapják a tájelőadás költségeire megpályázott teljes összeget. A kultúrházak nem mernek kockázatot vállalni, félnek a veszteségtől, mivel jelenleg nem lehet megsaccolni, hányan vennének jegyet, hány embernek fontos még a színház.

Mindez remélhetőleg csak ördögfestés a falra, de azért tudjuk: az ördög nem alszik...