Femme Fatale

Emlékszik még valaki Rebecca Romijn-Stamosra, az X-Men gonosz Mystiquejét alakító modell/színésznőre? A kékre festett romlott mutáns szerepében leginkább csak csodálatos alakjára hívhatta fel a nézők figyelmét, de úgy tűnik ez elég volt egy pazar főszerep elnyeréséhez. Hiszen melyik színésznő ne szeretné eljátszani a végzet asszonyát?

A film egy kedves tiszteletadással indul. Főhősnőnk a tévében Billy Wilder felejthetetlen Kettős kárigény című noirjának nagyjelenetét nézi. A filmről köztudott, hogy ebben szerepel az első igazi hollywoodi végzetasszony. Aztán megpillanthatjuk magát Romijn-Stamost, és nemsokára minden kételyünk eloszlik afelől, hogy Brian De Palma rendező netalán helytelenül választott volna. Rebecca az ideális végzet aszszonya. Kihívó tekintet, formás test, valami belülről fakadó mély szomorúság és titok, amitől ellenállhatatlanná válik. A hölgy egy romlott ékszertolvajt alakít, aki egy rablás során átveri megbízóit, így ő maga is életveszélybe kerül. Elkezdődik a bujkálás, hősnőnk új életet kezd egy amerikai nagykövet (Peter Coyote) feleségeként, de a sorsát nem kerülheti el. Egy kíváncsi lesifotós (Antonio Banderas) lencsevégre kapja és a megjelent fotók felkeltik régi ellenségei figyelmét.

Hosszú hűtlenség után De Palma végre visszatért ahhoz a műfajhoz, amiben mindig is nagy volt. A Gyilkossághoz öltözve vagy a Nővérek lebilincselő thrillerei a hetvenes éveknek, és a direktor hoszszas keresgélés után újra rátalált a régi, jól kitaposott ösvényre. A Mission: Impossible és a Mars mentőakció című bérmunkák után ismét egy ravasz fordulatokkal, titkokkal és bravúros képi trükkökkel teli munkát tett le az asztalra. A filmet indító rablásjelenetben újra megcsodálhatjuk legendás képteremtő erejét, hiszen a közel negyedórás jelenet során alig hangzik el néhány szó, mégis lenyűgözve bámuljuk minden képsorát. A vágást most is gyakran helyettesíti hosszú kameramozgásokkal, aminek segítségével szinte belerángatja nézőjét filmje közepébe. Ráadásul a Femme Fatale végét még megfejeli egy briliáns ötlettel, melyet azonban most vétek lenne elárulni.

Amilyen telitalálat volt Romijn-Stamos a főhősnő szerepére, olyannyira mellényúlt De Palma szegény Banderassal, aki rutinosan eljátssza ugyanazt a bőrkabátos macsót, amit már „megcsodálhattunk” az Óvakodj az idegentől című thriller során is. Figurájának egyszerűen hiányzik a karaktere. Jellemzését elintézhetjük annyival, hogy bőrdzsekis, kíváncsi, jóképű faszagyerek és valószínűleg nem hagytunk ki semmi fontosat.

A Femme Fatale szerencsére nem egy öregedő rendező erotikus álmairól szóló film, hanem izgalmas thriller, ami méltó folytatása De Palma legfontosabb munkáinak. (mozinet)

Femme Fatale (Femme Fatale), színes, francia-amerikai-német film, 110 perc, Rendezte: Brian De Palma, Szereplők: Antonio Banderas, Rebecca Romijn-Stamos, Gregg Henry, Peter Coyote