Felavatták Solti György szobrát a Zeneakadémia előtt

Párkányi Raab Péter mintegy három méter magas bronzszobrának avatásán Martonyi János külügyminiszter kijelentette: Solti György mindvégig hűséges volt a hazájához, de ez a haza 1939-ben, majd 1945-ben elhagyta őt. Az 1990-es években újra egymásra találtak, sírkövén, amely a Farkasréti temetőben Bartók síremléke mellett található, csak az áll: Hazatért. Solti itthon van - hangsúlyozta a miniszter.    Martonyi János kiemelte: "a legjavát ünnepeljük annak, amit ez az ország a világnak adni tud, mert a nemzet értékét nem az határozza meg a világban, amit másoktól elvesz, hanem, amit adni tud tehetségben, emberségben, irodalomban, festészetben, de leginkább zenében, hiszen a muzsika átlép a nyelvi nehézségeken".    Soltinak két anyanyelve volt, a magyar mellett a zene egyetemes nyelve. Élete vége felé, amikor gyakrabban járt haza, szívesen szólalt meg magyarul. Solti György Liszt, Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner Leó Magyarországát hordozta a szívében. Ezt az országot tömören fejezi ki a Zeneakadémia, amely nem csupán az örökség őrzője, de a jövő része - mondta Martonyi János.    A karmester özvegye, Lady Valerie Solti megköszönte Eduárd kenti hercegnek és fiának, hogy elkísérték erre az ünnepi alkalomra. A zenekedvelő herceg a Londoni Szimfonikusok patrónusaként ismerkedett meg Solti Györggyel, és vált a család barátjává. Ez volt az első igazi zenekar, amellyel férje komoly, nemzetközi hírű teljesítményt ért el.    Valerie Solti emlékeztetett Solti György életének fő állomásaira, az operaházi korrepetitorságra, Svájcba menekülésére a zsidó törvények életbe lépése után, nagy-britanniai sikereire, a nagyvilágban Japántól az Egyesült Államokig ívelő tevékenységére.    "Függetlenül attól, hogy milyen hosszú időt töltött távol Magyarországtól, férjem életét jelentős mértékben meghatározták a Zeneakadémián töltött diákévek" - mondta az özvegy, aki szerint az újjászületett intézmény szépsége, az oktatás példaképül szolgálhat más akadémiák számára. Iskolateremtő projekt jutott el a befejezéséhez a budapesti Zeneakadémia keddi újbóli megnyitásával Batta András rektor szerint: nemcsak az infrastruktúra, hanem az oktatás szelleme is megújul. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter rámutatott, a felújítás nem izolált projekt, hanem más beruházásokkal együtt a kormány nagyobb ívű kulturális stratégiájába illeszkedik. Batta András, aki visszatekintett az intézmény múltjára az alapítástól a felújítással kapcsolatos tervpályázat meghirdetéséig és a rekonstrukcióig, a zenepalota kedd délelőtti nemzetközi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az előző és a mostani kormány, de a civil szféra is odaadóan támogatta a Zeneakadémia ügyét. Balog Zoltán is kiemelte az összefogást, amely a történelmi épület tízéves felújítási projektjében megmutatkozott.    Az egyetem januárban költözik a Liszt Ferenc téri tantermekbe. A "száműzetés éveit" ugyan valamelyest megsínylette az oktatás Batta András szerint, de miután 2011 októberében megnyílt a 13,2 milliárd értékű projekt részeként felépült Wesselényi utcai épület, kiegyensúlyozott helyzetbe kerültek.    Csonka András, a koncertközpont kulturális igazgatója a hangversenyévadról elmondta, a szerkesztés alapelve az volt, hogy a műsor mutassa be a kortársakat, a Zeneakadémia jelenlegi világhírű mestereit és a majdan hírnévre érdemes tanítványaikat.      "Éles helyzetben kezdi meg működését a koncertközpont, mert a felújítások, építkezések nyomán (Budapesten) rövidesen kétszer annyi helyre ülhet le egy este a közönség, mint egy évvel ezelőtt" - mondta Csonka András. Balog Zoltán rámutatott, a kormány célja, hogy Budapest a zene világvárosa legyen, ezért megújul a Pesti Vigadó, az Erkel Színház, a Mátyás-templom, és részben állami támogatással felépült a Budapest Music Center, így esténként csakhamar 8000 ember hallgathat egyszerre hangversenyt Budapesten.    Csonka András úgy fogalmazott, a Zeneakadémiának meg kellett találnia a saját arculatát, a 437 személyes, kifinomult akusztikájú nagyteremben a hangversenykínálatból hiányzó kamarazene kap főszerepet, de jelentős hangsúlyt kapnak majd a vokális kamaraművek, mint ahogy a Kodály által megalapozott magyar kóruskultúra, valamint a népzene is pódiumhoz jut. A Solti György nevét viselő kisterem kamaraoperaként is fog szolgálni.    A Zeneakadémia rekonstrukciójával kapcsolatos tapasztalatok a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium nagyszabású megújítási programja számára is igen hasznosak - mondta a nagy múltú orosz intézmény rektora az MTI-nek. "Ezért olyan fontos, hogy végigjárjam a Liszt Ferenc Zeneakadémiát, töviről-hegyire megismerjem, milyen megoldásokat alkalmaztak budapesti kollégáim. Remélem, hogy sok mindent át is vehetek" - tette hozzá a zenepalota ünnepi megnyitójára Budapestre érkezett Alekszandr Szokolov.    Kitért arra, hogy a moszkvai konzervatóriumnak 1300 hallgatója van, köztük 200 külföldi. Megemlítette, hogy korábban nagyon szoros volt az együttműködés a Liszt Ferenc Zeneakadémia és a Csajkovszkij Konzervatórium között, a rendszerváltás után azonban a kapcsolatok elsősorban pénzügyi okok miatt meglazultak.     Szokolov elmondta, hogy a moszkvai konzervatóriumnak a világ félszáz zenei intézményével van együttműködési keretszerződése. "Szeretném, ha a Liszt Ferenc Zeneakadémiával is valamilyen hasonló megoldás születne, és már tettünk is lépéseket ebben az irányba" - jegyezte meg. A legkézenfekvőbbnek a professzorok cseréjét tartja. "Kölcsönösen mesterkurzusokat tarthatnának a két intézményben" - fejtette ki, egyúttal jelezte: szeretné meghívni a Zeneakadémiát, hogy vegyen részt azon a nagyszabású, kétévesre tervezett rendezvénysorozaton is, amelyet a Csajkovszkij Konzervatórium fennállásának 150. évfordulója tiszteletére szerveznek.    A világ egyik legrangosabb koncerttermének számító londoni Royal Albert Hall vezérigazgatója szerint a magyarok büszkék lehetnek a zeneakadémiájukra. Christopher Cotton a tehetséges magyar zenészek jövője szempontjából fontos projektnek nevezte a Liszt Ferenc Zeneakadémia felújítását. Az MTI-nek azt mondta, a klasszikus vagy népzenét, netán rockzenét képviselő magyar tehetségek büszkék lehetnek arra, hogy van egy patinás konzervatóriumuk, amely lehetőséget ad még több, a világ minden táján elismert magyar zene megszületésére.      A tradíció és a közönség változó ízlése közti egyensúlyról szólva elmondta, előre tekinteni éppoly fontos, mint hátranézni, hiszen "ha nem karoljuk fel a ma zenéit, akkor nem hagyunk történelmet a holnap számára".    A felújított Zeneakadémia megnyitója alkalmából Balog Zoltán kedden a Magyar Érdemrend polgári tagozatának lovagkeresztjét adta át a Liszt Ferenc Zeneakadémia felújítását vezető szakembereknek: Lakatos Gergely műszaki menedzsernek, főmérnöknek és Csepeli László építészmérnöknek - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtófőosztálya az MTI-vel.    Lakatos Gergely irányításával valósult meg a műszaki tartalom tervezése és kivitelezése. Csepeli László 2011-ben a megvalósítást koordináló vezetőként kapcsolódott a projekthez.