Ezt láttuk idén a moziban

TALLÓSI BÉLA

Kezdjük akkor az európai terméssel.

Európai színek

Idehaza Lars von Trier Nimfomániása volt az év első, tömegeket megmozgató filmslágere. Két részben mutatták be. Idős úriember egy sikátorban fiatal nőbe botlik, aki ütött-kopott ruhában, véresen fekszik a földön. A férfi felsegíti, és meghívja magához egy teára. Teázás közben a nő mesélésbe kezd, amelyből kiderül, mennyire meghatározóak az életében a különféle szexuális kalandok.

Mundruczó Kornél Fehér Isten című munkája jelentős díjat hozott el Cannes-ból, és sikeresen szerepel a nagyvilágban. Egy kislány, az édesapja és egy kutya kapcsolatát meséli el a történet, s arról szól döbbenetes erővel, hova vezethet, ha egy jámbor jószágnak, egy kutyának beavatkozunk az „énjébe”, és támadásra, agresszívvá neveljük.

Andrea Sedláčková cseh rendező Fair Play című drámája 1983-ban Prágában játszódik, s egy játékfilmes eszközökkel eddig nem feldolgozott témával foglalkozik. Egy olimpiára készülő fiatal futónő esetét bemutatva arról formál képet, miként kezelték a szocializmusban állami programként az élsportolók doppingolását. A sikeres filmben a főszereplő fiatal sportolót Bárdos Judit kelti életre.

Egészen közel került az Oscar-díjhoz a lengyel Pawel Pawlikowski Ida című fekete-fehér drámája, amely számtalan jelentős elismerést begyűjtött. Ida, a fogadalomtétel előtti novícius felkeresi egyetlen ismert hozzátartozóját, a nagynénjét, hogy megtudja tőle, miért került árvaként egy kolostorba.

Háborús változatok

Különös színt hozott Brian Percival A könyvtolvaj című filmje, amely egy bestseller alapján született. A film történetét maga a hálál meséli el, aki a második világháborúban egy kislány nyomába szegődve tárja fel, mit lát maga körül a könyörtelen világégésben. A film szépelgős poétikája azonban erősebb, mint a tényereje.

Ennél sokkal kegyetlenebbül ábrázolta a háborús megpróbáltatásokat A háború démonjai című ausztrál–angol film, amely igaz történeten alapuló dráma Eric Lomax brit férfiról, aki a második világháborúban hadifogságba esett, ahol sok szörnyűséget élt át, majd a háború után megkereste azt a japán tisztet, aki fogva tartotta. A film a brutalitás kendőzetlen ábrázolásával tele van nehezen elviselhető pillanatokkal.

Bibliai témák

Darren Aronofsky Noé című filmjével saját vízióját dolgozza fel az özönvíz bibliai történetéről. „Filmem a világvégéről, valamint a Titanic után a világ másik legismertebb hajójáról szól” – nyilatkozta a rendező, aki moziját a „legkevésbé bibliai bibliai filmnek” minősítette, Noét pedig az „első környezetvédőnek” nevezte. A Noé a speciális effekteknek és a trükköknek köszönhetően lenyűgöző látványt nyújt ugyanúgy, mint a most, év végén bemutatott Exodus: Istenek és királyok című történelmi kalandfilm, Ridley Scott Mózes ószövetségi történetét, az egyiptomi kivonulást feldolgozó mozija.

Folytatások és befejezések

A majmok bolygója – Forradalom című sci-fi akciófilmtől, többé-kevésbé azt kaptuk, amit vártunk a témától és a műfajtól: akciókban dús, látványban remek, érzelmektől áthatott majomparádét. Sajnos ez a rész nem ajándékozott meg bennünket olyan izgalmakkal és színvonallal, amely az előző, A majmok bolygója: Lázadás című epizódot jellemezte.

A mozgókép és a festmény találkozása a filmvásznon a 300 – A birodalom hajnala című akciófilm, melyben Noam Murro rendező káprázatosan elevenítette meg az ókort.

Az év végére tartogatták A hobbit – Az öt sereg csatája című fantasyt. A történet lezáró részében Peter Jackson látványos összecsapásokkal kápráztat el. A befejezés már nem tartogatott túl sok kalandot, ezért a film nagy részét a harci jelenetek foglalják el.

Folytatódott Az éhezők viadala is A kiválasztott első részével, melyben Katniss az ellenállás élére állt, hogy leszámoljanak Snow elnök rezsimjével. Ez az epizód inkább csak felkészítés a végső összecsapásra – hiányzik belőle mindaz a tűz, újszerűség és feszültség, ami a bevezető epizódot sikeressé tette. De talán majd a befejezés újra meglep.