Ez itt a sekélyesek kora?

<p><strong>Sánta Szilárd recenziója&nbsp;Nicholas Carr <em>Hogyan változtatja meg agyunkat az internet?</em>&nbsp; című könyvéről.</strong></p>

Tisztelt Olvasó! Nem érezte az elmúlt néhány évben, hogy megváltoztak az olvasási szokásai, valami átprogramozta az agyát és a memóriáját? Szenvedett-e hoszszabb, bonyolultabb szövegek elolvasásával, és közben tapasztalta-e, hogy türelmetlen, a figyelme pedig folyton elkalandozik? Vajon valóban időpocsékolás a memorizálás, ha a Google-on minden egy kattintással elérhető? Úgy véljük, ezeken a kérdéseken – eltérő intenzitással – már mindenki eltöprengett.

Nicholas Carr szerint az internet megváltoztatja a koncentrálásra való képességet, ami az elmélyült olvasás egyik alapfeltétele. Kérdés persze, mit veszítünk és nyerünk azzal, ha lemondunk a lassú, elmélyült olvasásról, és helyette átfutjuk, átgörgetjük a szövegeket: ha ide-oda ugrálva a szövegben gondolkodásunk egyre inkább hálózati jelleget ölt. A felnőtt agy plasztikus, képlékeny, képes magát átszervezni, alkalmazkodik az új feladatokhoz és a megváltozott környezethez: „(…) azok az eszközök, amelyeket arra használunk, hogy az információt leírjuk, elolvassuk vagy más módon feldolgozzuk, ugyanúgy hatást gyakorolnak az elménkre, mint ahogyan az elménk is hat rájuk.”

A szerző felhívja a figyelmet: a médiaeszközök nagyon gyorsan lecserélődnek, ami leggyakrabban nem az eltűnésüket jelenti – hiszen, például, egy kis csoport továbbra is vásárol bakelitlemezt, CD-t vagy napilapot –, hanem a régi technológiák gazdasági és kulturális ereje szűnik meg. Egy ideje már világos, a Gutenberg nyomdagépéből előbújt lineáris elme eltűnőben van. Több kutatás is bizonyította, a neten megváltozik az olvasás kognitív aktusa. Sőt, az amerikai Könyv Jövőjéért Intézet (!) egyik munkatársa azt jósolja, hogy a digitális olvasókba a közösségi oldalak egyre több funkciója épül be: az olvasás nem magányos tevékenység lesz, hanem élő beszélgetés.

Carr kiváló, olvasmányos könyve sok-sok példával illusztrálja a technológia és a kultúra kapcsolatát, felvillantja az olvasás kultúr- és médiumtörténetét, valamint provokatív kérdéseket intéz jelenünkhöz. Hitelességéhez és átélhetőségéhez hozzájárulnak a szerző személyes történetei arról, hogy nála miként alakult ki a vágy az internetkapcsolat iránt és az infofüggőség.

Nicholas Carr: Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? A sekélyesek kora. Fordította: Németh Ádám. HVG Kiadói Zrt., 2014. 352 oldal.

Értékelés: 9/10

Sánta Szilárd

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?