Euro-/euró- előtagú szavainkról

Valószínűleg olvasóink is emlékeznek arra, hogy az iskolában azt tanulták: a nyelven belül a társadalmi változások elsősorban a szókészletben mutatkoznak meg. Ez a tétel kiválóan szemléltethető euro- előtagú szavainkon. Ha felütjük a régebbi kiadású idegenszó-szótárainkat azt láthatjuk, hogy az Európával való kapcsolatosságot jelölő euro- előtagú összetett szavakból alig található bennük egy-kettő. A Bakos-féle szótár nem is régi, 1994-es kiadásában összesen hét ilyen szó van: eurodeviza (nem a kibocsátó ország bankjánál elhelyezett konvertibilis betét), eurodollár (nem amerikai bankban elhelyezett dollár), Eurofighter (európai államok által kifejlesztett harci gép), eurokommunizmus (egyes nyugat-európai kommunista pártok ideológiája az 1970–1980-as években), eurokrata (az Európai Gazdasági Közösség híve), eurorakéta (Nyugat-Európába telepített rakéta), Eurovízió (nyugat-európai országok közötti televíziós lánc).

Az 1994-es kiadás óta eltelt 14 évben jelentős társadalmi változások történtek Európában, így létrejött és fokozatosan bővült az Európai Unió, bevezették a közös valutát, az eurót. Mindez a nyelvre is hatással volt, hiszen az Osiris Kiadónál tavaly megjelent idegenszó-szótárban már 47 euro- vagy euró- előtagú szót számolhatunk össze. A fent említett hét szó közül mindegyiket megtaláljuk ebben az új szótárban is, közülük az eurokratá-nak kibővült a jelentése, ugyanis mai első jelentése: ’az Európai Unió bürokratikus ügyintézését végző, elfogadó (személy)’. Az is megfigyelhető, hogy ma már az euro- előtagú szavak nagy része az Európai Unióra vonatkozik, az euró- előtagúak pedig a közös valutával, az euróval kapcsolatosak. Az Európai Unióra vonatkoznak például ezek az összetett szavak: euroblabla (az Európai Unióra vonatkozó mellébeszélés, bürokratikus nyelv), eurohivatalnok, eurohonatya, eurointegrációs, euroképviselő, eurokonform (ami megfelel az Európai Unió eszméjének), euromagyar, euronorma (az Európai Unióban érvényes norma, szabvány), europolitikus, euroszkepticizmus, eurosztrájk, eurorégió. Az euróval mint fizetőeszközzel kapcsolatosak az eurócent (az euró váltópénze), euróklub, euróövezet (az eurót hivatalos fizetőeszközként használó országok csoportja, illetve térség). Természetesen szá?mos euro- kezdetű szónak megmaradt az eredeti, Európára utaló jelentése, ilyenek pl. az eurocentrikus (mindent Európa nézőpontjából látó), eurocity (nemzetközi gyorsvonat), eurokulturális (az európai kultúra általános jellemzőinek megfelelő).

Az euro- előtagú szavak számos tulajdonnévben (pl. vállalatnévben) is előfordulnak, nem egy esetben a forgalmazott termékek európai eredetére, kiváló minőségére utalva. Ezzel kapcsolatban említenünk kell néhány terméknevet is, amelyet a szlovákiai magyarság használ. Az egyik az irattartóba való átlátszó, lefűzhető műanyag tasak, amelyet nálunk szlovák kölcsönszóval euroobal-nak nevezünk (Magyarországon hivatalosan szin?tén idegen szóval nevezik meg: lefűzhető genotherm). Az euroobal bekerült az említett Osiris-féle idegenszó-szótárba, akárcsak a volt Jugoszláviában gyártott és nálunk is forgalmazott eurokrém (mogyorókrém). Nem közli viszont a szótár az euroablak, euroajtó, europrofil (ritkábban: eurohranol) szavakat. Köztudottan így nevezik nálunk a többkamrás profilokból (azaz europrofil-ból) álló kerettel ellátott, esetlegesen hőszigetelt üvegezésű modern nyílászárókat. Mivel újabban lényegében csak ezeket gyártják (műanyag vagy fa profilokból), Magyarországon legfeljebb csak a gyártó nevével különböztetik meg őket, pl. Fenstherm műanyag és alumínium nyílászárók, Rehau profilok stb.