Etyek nem lesz Etyekwood

Hollywood az elmúlt tíz évben több tucat filmet forgatott számára olcsó helyszíneken. Főleg Prágában, Budapesten, Pozsonyban és Bukarestben. Nem kellett súlyos milliókból különböző városrészeket vagy éppen középkori várakat, kastélyokat építenie, Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában kielégítő helyszíneket találtak, szakmájukat mesteri fokon végző berendezőket, kellékeseket, világosítókat, sminkeseket, öltöztetőket foglalkoztathattak. Csak ide kell telepíteni a stáb magját, a többieket, a „kiegészítő munkaerőt” helyben megkapják. Jól jár a produkció, komoly összegeket takaríthat meg a gyártás, de jól járnak anyagilag azok is, akik ily módon jutnak munkához. Filmes körökben egy nemzetközi összefogásban készülő produkció vagy egy amerikai bérmunka mindig is „húsosabb falatnak” számított azok számára, akik a minőséget, a pontosságot és a megbízhatóságot hozzák. A barrandovi filmgyár szakembereit mindenki dicséri.

Prága első számú versenytársa Budapest. Ha egy amerikai stáb nem a csehek mellett dönt, akkor szinte biztos, hogy a magyar fővárost választja. Ám érvényes ez fordítva is: ha Budapest valamilyen okból – főleg építészeti szempontból – nem felel meg az igényeknek, akkor a produkció vezetői Prága mellett döntenek. Elsődleges szempont természetesen az is, hogy mit, mennyiért? Pénz beszél, stáb halad. Ha ugyanazokat a szolgáltatásokat, helyszíneket a másik város olcsóbban kínálja, kiütéssel győz. Pozsony ritkábban jut nagyobb falathoz, akkor is inkább műtermi síkon, Bukarest viszont egyre erősebben vonzza a tengerentúli forgatócsoportokat.

A magyar főváros az Evitától a Kémjátékig, az Én, a kémtől a Münchenig számos amerikai produkcióhoz adta legmegfelelőbb arcát, a fóti stúdió kapujára azonban hosszú hónapokra kitehették volna a „Foglalt” táblát. Ezen a helyzeten változtat most a filmgyártás térképére ez évben felkerülő etyeki filmstúdió, amely Korda Sándor nevét kapta. „A magyar filmgyártás lépést tart a globalizációval” – írta nemrég a Le Figaro, hiszen a világ már tudja: a 2007 végéig három ütemben folyamatosan megnyíló Korda Stúdió hat műtermével és kiszolgáló egységeivel a világ legújabb és Európa legkorszerűbb filmstúdiója lesz, s ezzel további – remélhetőleg még az eddiginél is nagyobb – külföldi szuperprodukciók helyszínévé teszi Magyarországot. A 21. század nemzetközi filmipari elvárásainak megfelelő, világszínvonalú produkciós és technikai infrastruktúrát biztosító stúdiókomplexum tehát további lendületet ad a magyar filmiparnak. Alacsony gyártási költségek, magasan képzett szakemberek, kedvelt forgatási helyszínek – ezek azok a tényezők, amelyek miatt Magyarország a jövőben is fontos lehet a külföldi forgatócsoportok számára. Ahhoz, hogy az ország igazán filmbarát környezetté váljon, új eszközökre és új stratégiára, minden elvárásnak megfelelő, modern infrastruktúrára van szükség. Fontos eleme a stratégiának a Magyarország által kínált új filmes adókedvezmény-rendszer is, amely húszszázalékos adó-visszatérítési lehetőségével vonzó helyszínül szolgál minden külföldi stáb számára. Ez a kedvező jogszabályi háttér és a magyar filmiparban rejlő lehetőségek inspirálták Demján Sándor üzletembert, hogy megálmodja gyermekkora színhelyére a Korda Stúdiót, amely eddig teljes egészében állami tőke bevonása nélkül, magántőkéből merítve épült fel. A tulajdonos reményei szerint az új stúdió nemcsak a világ szuperprodukcióit fogja kiszolgálni, lehetőséget nyújt a hazai filmeseknek is, hogy tehetségüket hazájukban kamatoztassák, álmaikat itthon valósítsák meg, tovább erősítve ezzel a magyar filmgyártás jó hírnevét.

Etyeken tehát már ebben az évben beindul a filmipar. Tíz hollywoodi produkció jelenléte már biztos az év végéig, köztük egy 70 millió dolláros szuperfilm is szerepel, megasztárok részvételével. Egy-egy jobb film ezerötszáz magyar szakembernek biztosít majd munkát, de bizakodhatnak a magyar színészek is: külföldi kollégáik mellett nekik is jut kisebb-nagyobb szerep.

A filmstúdiók összenyithatóak, ám külön-külön is működőképesek. Káros anyag- vagy zajkibocsátásuk nincs. Etyek máris gazdagabb lett egy különleges biológiai szennytisztító teleppel, a stúdióhoz vezető út pedig nagy ívben elkerüli a falut, megőrizve annak csendjét és nyugalmát. A stúdió már felkészült a legmodernebb komputertechnikára is, ezzel együtt azonban a klasszikus filmgyártás feltételeit is képes megteremteni.

Névadója, Korda Sándor, vagy ahogy a világ ismeri: Sir Alexander Korda Túrkevén született 1893-ban, és Angliában vált világhírű rendezővé, majd producerré. A Tanácsköztársaság idején direktóriumi tagként a filmgyártás művészeti vezetője volt, ezért októberben el kellett hagynia az országot. Előbb Bécsben dolgozott, majd Németországban alapított vállalatot. A berlini évek után 1926-tól Hollywoodban dolgozott, 1930-ban aztán visszatért Európába, két évvel később pedig megalapította a London Filmvállalatot. Filmjei kiállítására mindig is nagy gondot fordított, így a negyvenes években már Hollywooddal is fel tudta venni a versenyt. Az angol filmipar legmarkánsabb alakja, sőt felvirágoztatója volt. 1956-ban halt meg Londonban.

Két és fél évvel ezelőtt, amikor Etyek neve mellett először hangzott el, hogy Európa legmodernebb filmes bérstúdiója épül itt, sokan kétkedve fogadták a tervet. Megálmodója és befektetője, Demján Sándor azonban nem adta fel régi vágyát: Etyek nem kíván Hollywooddal vetélkedve Etyekwooddá válni, de hogy fontos és jelentős produkciók megvalósulásának világszínvonalú helye lesz, az már most biztosnak látszik.