Erdős Virág Kvetka Lesnáként lázad szlovákul

Először jelent meg teljes kötete idegen nyelven, és ha pályája során ez lesz ez egyetlen, már akkor is boldog lesz – jelentette ki a szerző a pozsonyi könyvbemutatón. A Moja vina a iné egy ügyesen összeállított válogatás, amely a hazájában rendkívül népszerű, a szlovák közönség előtt azonban még ismeretlen költő eddigi életművének keresztmetszete. A kötet szerkesztője, Eva Andrejčáková maga is műfordító, aki képben van a kortárs magyar irodalomban.

A fiatal szlovák műfordítókra tényleg büszkék lehetünk, hiszen nem minden országban fejlődik ki egy ilyen erős „lánycsapat”, mint nálunk az utóbbi két évtizedben, élén Deák Renátával, aki irodalomszervezőként is sokat letett az asztalra. Daniela Kapitáňová, a legelismertebb szlovák írónők egyike pedig mindig is felnézett a magyar alkotókra, ezért vállalta a kötet méltatását. „A legjobb pillanatban ért el hozzám ez a könyv, mert épp azokban a napokban láttam az Egy szabad országért című dal videoklipjét, amelyet a magyar állam rendelt meg az 1956-os forradalom évfordulójára. Abban a klipben mindenki elmebeteg módjára vigyorog, és az egész rendkívül álságos, hamis, szóval méltatlan a hősök emlékéhez. Nagy üresség maradt bennem a produktum megtekintése után, és ekkor kaptam kézhez Erdős Virág Moja vina a iné című kötetét. Mintha a sors meg akart volna vigasztalni. Mihelyt beleolvastam, rögtön éreztem, hogy ez az igazi Magyarország hangja, pontos, őszinte állapotrajzzal, valós érzelmekkel. Beszélek magyarul, úgyhogy a fordítások minőségét is meg tudom ítélni. Túlzás nélkül állíthatom, hogy Deák Renátáék olyan mesterműveket alkottak, amelyek eredetiként hatnak, nem érezni rajtuk a magyar mondatszerkezeteket” – mondta Daniela Kapitáňová, akinek legsikeresebb műve, a Samko Tále: Könyv a temetőről idén jelent meg magyar fordításban, az Erdős Virág köteteit is gondozó Magvetőnél.

A több műfajban (vers, próza, gyermekirodalom, dráma) is alkotó Erdős Virág közéleti versei egyébként abban a Népszabadságban jelentek meg rendszeresen, amelyet alig egy hónapja szüntettek meg. Ez az információ nem kavart túl nagy port a pozsonyi könyvbemutatón, annál inkább hatott a szerző nevének tükörfordítása (Kvetka Lesná), amellyel a az esten jelen lévő lelkes fordítók rukkoltak elő.

Erdős Virág a beszélgetés során bevallotta, hogy nem igazán örült a hirtelen jött „sztárságnak”, amelyet közéleti, politikai töltetű verseinek köszönhet. Szerinte ezek a szándékosan egyszerű rímelésű, konkrét társadalmi problémákra reflektáló, szerkezetükkel is az abszurd módon lebutított rendszert kritizáló versek inkább csasztuskák, mint irodalmi művek. Szerinte a több ezer Facebook-megosztás nem a versek értékét jelzi, hanem azt, hogy az emberek hálásak, ha valaki kiáll helyettük, és világosan, közérthetően megfogalmazza, amit maguk is gondolnak a mai magyar valóságról. „Sok olyan dilettáns versikét kaptam, amelyek szerzőit az én műveim ihlették meg. Egy kis utánanézéssel kideríthető, hogy ezek ugyanúgy többezres megosztásokat értek el a közösségi oldalon. Vagyis ebben az értelemben a népszerűség semmit sem jelent” – jegyezte meg a szerző, hozzátéve, hogy a maga részéről lezárta ezt a korszakát, és mostanában szabadverseket ír. „Ma már nem kiabálni kell, hanem csendes megfigyelői pozícióból próbálni értelmezni a helyzetet. A hosszú apátia korszakába léptünk” – véli Erdős Virág.

Az esten egyébként csupán két vers hangzott el szlovákul, Vlado Janček költő megzenésítésében, gitár és looperkísérettel. A többit a szerző magyarul olvasta fel. Az Aspekt kiadó képviselőjeként a beszélgetést vezető Jana Cviková ugyanis úgy gondolta, akit érdekel a szlovák változat, az vásárolja meg a könyvet. Ez a sajátos reklámfogás végül sikeresnek bizonyult, a pozsonyi viszonylatban tömegnek nevezhető közönségből sokan dedikáltatták újonnan beszerzett példányukat a szerzővel.