Első nap a szigeten

Budapest. „Várjuk az esemeseket! Melyik szigeten rendezik a Sziget Fesztivált? A – Fidzsi-Szigetek, B – Hajógyári sziget.” E furfangos kérdés megválaszolásával a minap két napijegyet lehetett nyerni az egyik kereskedelmi tévé reggeli műsorában. (Ez azért gáz, mondom halkan a szervezőknek, akik persze azzal védekeznek, hogy a kérdéseket a műsor szerkesztői ötlik ki. Ez igaz, de azért mégis!)

Hát, kérem szépen. (copyright: Karinthy) Én már itt vagyok a „szigetországban”, jöjjenek önök is, bárhogyan, csak ne autóval! Ezt kérik a szervezők, mivel a fesztiválhelyszín környékén gyakorlatilag nincs parkolási lehetőség, a rendőrök viszont büntetnek serényen, ezért tilosban hagyni a kocsit nem igazán éri meg. A tömegközlekedés idén is flottul szervezett, a menetrend szerinti HÉV-járatok mellett különjáratok is működnek egy héten át, sőt az elmúlt években oly népszerűvé vált hajójáratok is közlekednek, az egyik a Jászai térről, a másik a Batthyány térről. Kedves újítás, hogy belépéskor a motozó munkaerők mindenfajta italt elszednek az embertől, legyen az üdítő, dobozos sör, gyomorkeserű vagy cumisüveg. Tessék csak odabent vásárolnia a kedves vendégnek! Az ottalvós és hazamenős hetijegyrendszer bevezetése is okozott némi gondot, főleg a külföldiek körében. A valamivel olcsóbb karszalagos hazamenők ugyanis nem vihetnek be sátrat, és ez gyakran csak a helyszínen derül ki. Az ellenőrök azt ígérik, ha rájuk bukkannak egy sátorban, könyörtelenül kifizettetik velük a különbözetet. Erre a nóvumra azért volt szükség, mert tavaly elfogytak a hetijegyek, a sátorhelyek korlátozott száma miatt ugyanis csak 25 ezret lehetett kiadni belőlük. ĺgy viszont a hazamenős jegyekkel együtt többet is tudtak adni. Máris sikerült megtudnom néhány érdekességet, például azt, hogy mennyi volt az idei legnagyobb sztárgázsi. Nos, úgy füleljenek, hogy valaki a nagyszínpadon több mint 200 ezer euróért fog bazseválni, és ez a valaki nem a Radiohead lesz, ahogy az logikus lenne... Tévednek, ha azt hiszik, ez a plafon, a Red Hot Chili Peppers vagy a Metallica 0,5-1 millió euró közötti összegért szórakoztatná a nagyérdeműt, ami a szervezőknek már nem érné meg. A nagyszínpados magyar zenekarok listája legalább nyolc-tíz éve nem változik, úgy látszik, tartósan Kispálék, a Tankcsapda és az Anima Sound System a legjobbak az anyaországban. A hazaiak gázsija egyébként néhány százezertől kétmillió forintig mozog, pedig nincs okuk szégyenkezésre, legtöbben bátran versenyre kelhetnek a külföldiekkel.

Apropó, külföldiek. Tavaly már a résztvevők összlétszámának húsz százalékát tették ki, és megint itt van egész Európa, a németekkel és a franciákkal az élen. Ez utóbbiak ismét a világzenei nagyszínpad mögötti parcellákat vették birtokba, és bónusz-műsorként ismét szívesen mutatják be zsonglőr- és jojóbűvölő tudományukat. A párizsi metró egyébként a nyáron Sziget-plakátokkal volt kitapétázva, le is fotóztam, hogy elhiggyék nekem. Mint látják, arrafelé egészen más nevekre gerjed a nép. De ez a téma már mélyebb tanulmányt érdemelne...