"Előbb-utóbb minden nap a színpadon találtam magam"

Harmadik éve vagy a Völgy „udvarhölgye”, hogyan értékeled az idei fesztivált?

Nagyon nagy élmény volt, mint minden évben. Azt hiszem, ez már egy jó év volt abból a szempontból, hogy az elsőnél nagyon izgultam és a másodiknál is akadt még sok váratlan helyzet. Persze most is voltak mindenféle szituációk, de már volt akkora rutinom a stábbal együtt, hogy ezeket gördülékenyen tudtuk kezelni. Maguk a programok pedig irtó jól működtek. Nagy örömmel mondhatom, hogy igazán szép számban látogatták az udvart a tíz nap alatt.

Milyen szempontok alapján állítottad össze a programot, a fellépők listáját?

Igyekeztem minél vegyesebben válogatni a hazai dzesszéletből és más improvizatív műfajokból is. Ebbe belefértek elektronikus produkciók is, vagy például az olyan projektek, mint a Random Trip. A stiláris sokszínűség mellett igyekeztem több korosztály zenészeit is meghívni. Idén az úgymond nagy generáció tagjai - Dresch Mihály, László Attila, vagy a Trio Midnight – mellett felléptek fiatal, még ismeretlen, de nagyon tehetséges zenekarok is. A ma talán legaktívabb, 30-as, 40-es korosztályból pedig itt volt Dés András, Bacsó Kristóf, Subicz Gábor, az énekesek közül Szalóki Ági, Bíró Eszter, Szőke Szandra és még sokan mások.

Összesen hányszor léptél fel a fesztivál tíz napja alatt? Számoltad?

Gyakorlatilag minden nap a színpadon találtam magam előbb vagy utóbb. A fellépéseim közül azért nem volt mindegyik nagykoncert, előfordult, hogy csak vendégelőadóként ugrottam be egy-egy produkcióba néhány dal erejéig. Idén egyébként az összes projektemmel sikerült fellépnem itt a Völgyben, volt Quartet, Bin-Jip és duókoncert, illetve ebben a fesztiválszezonban ezen egy alkalomra összeállt az Erik Sumo Band is.  Ezen kívül volt még egy közös koncertünk Enrico Pieranunzi olasz dzesszzongoristával. Stílusukban is nagyon különböző formációkról van szó, igyekeztem nem ismételni magamat.

A koncerteken kívül milyen más programokkal csábítottad ide a völgylakókat?

Az udvaromban fél ötkor indultak a koncertek, ami elég korainak számít a Völgyben, de előtte még így is volt egy fél nap, amit ki kellett tölteni. Minden reggel jógával indítottunk, ez a végére annyira népszerű lett, hogy volt olyan nap, amikor már nem volt hová leteríteni a jógaszőnyeget. Utána workshopok következtek, ezek kétfélék voltak: interaktívak, közös énekgyakorlatokkal, vagy beszélgetősek, szabadegyetem jellegűek, ahová az este fellépői közül válogattam beszélgetőtársakat, őket faggattam zenéről, kreativitásról, az élet nagy dolgairól. Ezen kívül tartottunk kézműves foglalkozásokat is minden korosztálynak, és rengeteg gyerekprogram is volt.

Más udvarokba is ellátogattál? Volt kedvenced?

Ha tehettem, igen, de nagyon telített volt a program, gyakorlatilag végig itt kellett lennem, reggeltől estig. Ha mégis volt egy szusszanásnyi időm, átszaladtam a Momentán Udvarba, vagy a Kaláka Versudvarba Lackfi János versműhelyébe. Aztán meg ő jött hozzám és itt is tartottunk egy közös workshopot. Szóval szomszédoltunk is, igen.

A közös workshop eredményét szerencsére sikerült mozgóképen is megörökíteni, íme: 

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"241553","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"241554","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]

KÉPES-VIDEÓS ÖSSZEFOGLALÓNKAT AZ IDEI MŰVÉSZETEK VÖLGYÉRŐL ITT TALÁLJA