Elhunyt Kovács András

Életének 92. évében elhunyt Kovács András filmrendező, Kossuth-díjas, kétszeres Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művész.

„Kilencvenegy éves korom ellenére tele vagyok tervekkel. Soroljam fel őket? Nem tehetem, mert szünet nélkül szaporodnak a tennivalóim” – írta nemrég megjelent, A szerencse fia című életrajzi könyvének utolsó oldalán. A kötetből tudhattuk meg, hogy szerette volna filmre vinni egy kettétört karrierről, Bara Margit életéről szóló forgatókönyvét. A Kovácshoz hasonlóan kolozsvári származású színésznő játszotta a főszerepet a rendező első játékfilmjében, a Záporban.

Kovács András már 1944 nyarán filmet akart forgatni Budapesten, de terveit keresztülhúzta a második világháborúból való balul sikerült kiugrási kísérlet. Az év végén hazament, és a kolozsvári Bolyai Egyetemre iratkozott be. Később azonban Budapestre szökött és felvették a színiakadémiára, 1950-es végzése után egy évvel már a Mafilm dramaturgiai osztályát vezette.

Első filmjét 1960-ban még „beugróként” rendezte: eredetileg a Zápor dramaturgja és rendezőasszisztense lett volna, de a rendező betegsége miatt őt kérték fel a feladatra.

Igazán ismertté az 1964-ben bemutatott, nagy társadalmi visszhangot kiváltó Nehéz emberek tette, amely a filmkritikusok díja mellett az első magyar játékfilmszemlén is elismerést kapott.

A nemzeti önismeret iránti érdeklődéséből született meg Cseres Tibor regénye alapján 1966-ban a Hideg napok, amely az 1942-es újvidéki vérengzést elkövető, magukat a „parancsra tettem”-mel mentegető kisemberek felelősségét vizsgálta. Az addig tabuként kezelt téma feldolgozása hatalmas vihart kavart, a film Karlovy Varyban és a Magyar Játékfilmszemlén is fődíjat kapott.

Nagy vitákat váltott ki az 1968-ban bemutatott Falak is, amely az erkölcsi alapokon nyugvó magatartásminták közti feszültségekkel foglalkozott. 1978-ban Madaras József főszereplésével készült a Ménesgazda, a rákosista diktatúra idején játszódó dráma, az egyik első alkotás, amely nyíltan beszélt az ötvenes évekről.

1983-ban Kiss Mari és Cserhalmi György főszereplésével forgatta a Szeretőket, majd két évvel később Andrássy Katinkáról, Károlyi Mihály feleségéről A vörös grófnőt. Utolsó játékfilmje, Az álommenedzser 1993-ban került a mozikba.

Kovács András 1981 és 1986 között a Filmművészeti Szövetség elnöke volt, 1988-ban a Károlyi Mihály Társaság alelnökévé választották. 1996 és 1998 között az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnöki teendőit is ellátta.Számos díja mellé 2003-ban megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját, 2005-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át. (MTI, juk)