Elhunyt Gera Zoltán, a nemzet színésze

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Akkor azt nyilatkozta, hálás a kollégáinak a megbecsülésért, „amely egy olyan életút végén következett be, amelynek az eleje nagyon rögös volt”.

Gera Zoltán 1923. augusztus 19-én született Szegeden. Pályáját 1939-ben a budapesti Belvárosi Színházban kezdte, ahol édesapja, Hosszú Zoltán rendező volt. 1940-től egy vándortársulattal járta az országot, majd bábszínházában lépett fel. Háromszori próbálkozás után vették fel a Színművészeti Főiskolára. Az ötvenes évek végén Drezdában Frau Palucca Európa-hírű táncintézményében pantomimet is tanult, és „beszédes” színházi szerepek híján ebben a műfajban aratott sikereket Budapesten. Mikor megpályázott egy Shakespeare-kurzust Londonban, majd csípős hangú levélben megírt a pályázatot hirdető szervnek, hogy mégsem engedik kiutazni, államellenes izgatás miatt kilenc hónap börtönt kapott. Szabadulása után Szolnokra szerződött, majd 1967-ben csatlakozott a Mikroszkóp Színpad alakuló társulatához.

1980-tól a Mafilm, 1987-től a Radnóti Miklós Színház tagja volt. 1992-től szabadfoglalkozású színészként egyebek mellett a Budapesti Kamaraszínház és a Vidám Színpad deszkáin lépett fel. Gera Zoltán pályafutása során kiváló karakterszínészként a legtöbbször epizódszerepeket alakított, mindig úgy összpontosítva feladatára, mintha főszerepet játszana. Egy méltatója szerint: „Amint színre lép: elhelyezkedik idegen jellembőrökben. Nagy emberi tudással életet teremt maga körül. Zokszó nélkül szolgálja hivatását. Titokzatos prófétája a magyar színészetnek. Titkok tudója. Emberi talányok színes színpadra fogalmazója.”

A színházi szerepek mellett az 1950-es évek közepétől több mint száz játék- és tévéfilmben tűnt fel. Olyan népszerű és méltán híressé vált filmekben játszott, mint a Bakaruhában (1957), a Külvárosi legenda (1957), a Fűre lépni szabad (1960), a Két félidő a pokolban (1961), a Meztelen diplomata (1963), a Bástyasétány hetvennégy (1974), A napfény íze (1999) vagy a Prima Primavera (2009), és olyan legendás tévésorozatokban, mint A Tenkes kapitánya (1963), a Bors (1968), a Mint oldott kéve (1983) vagy a Kisváros (1994). Külföldi filmekbe is meghívták, amit nyelvtudásának köszönhetett: az angol mellett németül és franciául is beszélt. Aktív időszakában az egyik legtöbbet foglalkoztatott szinkronszínész volt, többször kölcsönözte hangját Walter Matthaunak és Lino Venturának. Legemlékezetesebb szinkronalakítása a Dallas című amerikai filmsorozathoz kötődik, amelyben éveken keresztül volt Jock (Jim Davis) magyar hangja.

Gera Zoltán 1985-ben lett érdemes művész, 2002-ben a 33. Magyar Filmszemlén életműdíjjal ismerték el munkásságát, 2004-ben megkapta a kiváló művész címet. Tavaly Kossuth-díjjal tüntették ki színházi és filmszerepek magával ragadó, emlékezetes, kifinomult műveltséggel történő megformálásáért, sokoldalú és elmélyült művészetéért. Idén áprilisban választották a nemzet színészévé az elhunyt Szabó Gyula helyére.