Egyedüliség és egyetemesség

Az utóbbi hónapokban gyakran került szóba a világörökség, egyrészt a Komáromi erődrendszer, másrészt a tokaji régió, különösen annak szlovákiai részével kapcsolatban. Dr. Bassa Liát, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága Titkárságának főmunkatársát a világörökség-listára kerüléssel összefüggő tudnivalókról kérdeztük.

Bassa Lia: „Azok az országok, amelyeknek már van világörökségi helyszínük, évente csak egy új helyszínt terjeszthetnek fel” Somogyi Tibor felvétele Kérem, ismertesse röviden a világörökség-listára kerülés menetét.

A felvételt kérelmező országnak az UNESCO Világörökség Bizottságához kell benyújtania a pályázatát. A testület aztán ezt – attól függően, milyen helyszínnel pályáznak – kiadja valamely intézményesített szakértőtestületének: épített örökség esetében az IKOMOS-nak, természetörökség esetében az IUCN nemzetközi szervezetnek. A tanácsadó, illetve szakértő testület, amelyikhez a pályázat elkerül, szakértőt küld a helyszínre, aki megvizsgálja az objektumot, megbeszéli a kezelőkkel, használókkal, tulajdonosokkal az esetleges gondokat, és tanácsot ad továbblépés tekintetében is. Véleményét a tanácsadó testület, amely őt kiküldte, határozatban közli a Világörökség Bizottság Vezetőségével, amely aztán ajánlást tesz a Világörökség Bizottságnak, hogy elfogadja, viszszautasítsa vagy pedig átdolgozásra visszaadja a pályamunkát. Ez a menete a felvételnek, amelynek átfutási ideje körülbelül másfél év.

Mi szükséges a pályamunkához?

A pályamunka elkészítése nagyon nagy összegbe kerül. Magyarországi példával szemléltetve, tízmilliós nagyságrendről beszélhetünk. Ugyanis két komoly kötetről van szó, amelyek kidolgozásához több terület szakértőinek munkájára van szükség, térképészektől kezdve, műemlék- és természetvédelmi szakembereken át jogászokig, hiszen az illető országnak a védettséget kell igazolnia és biztosítania az adott helyszínre.

Hány helyszín kerül fel évente a listára?

A harminc év alatt, mióta a Világörökség Bizottság működik, 740 pályázatot fogadtak el, tehát jelenleg 740 világörökségi helyszín van a listán. Ugyanakkor egyre több pályázat érkezik a bizottsághoz, amely a lelkiismeretes, minőségi munka biztosítása érdekében úgy döntött, évente maximum harminc felterjesztést bírál el. A döntés azonban lehet ilyen is, olyan is, pozitív is negatív is.

Mivel jár a pozitív elbírálás, a Világörökség-listára kerülés?

Mindenekelőtt azt kell tudni, hogy a világörökség-védettség nem pénzjutalommal, hanem lehetőségekkel jár, mivel a helyszín kiemelt figyelemben részesül részben saját országa, részben a nemzetközi műemlék- és természetvédelem, valamint a turizmus részéről. Tulajdonképpen ez utóbbi, a turizmus tud pénzt hozni, okos és ügyes szervezés mellett. A világörökség-védettség ezenkívül lehetőséget ad az UNESCO különböző világörökségi pályázatain való részvételre. Ám a legfontosabb, hogy valóban védelmet tud adni. Ezt egy magyarországi példával szemléltetném. Amikor a Tisza ciánszennyeződése által a Hortobágy is szennyeződött, a Világörökség Bizottsághoz fordultunk, s ötvenezer dolláros ún. rendkívüli segélyt kaptunk a testülettől. Ezt kettős feladattal kell felhasználni: egyrészt a helyszín helyreállítására kell fordítani, másrészt finanszírozni kell belőle egy tanulmányt, amely hasonló típusú helyszínek számára akciótervet, tanácsot, megoldási módszert ajánl hasonló helyzetekre.

Milyen feltételei vannak annak, hogy valamely épített örökséggel vagy tájjal pályázni lehessen a listára kerülésre?

Az egyediség az egyik. Tehát hogy a helyszín valamilyen szempontból a világon egyedülálló legyen. A másik, hogy egyetemes értéket képviseljen. Vagyis hogy a világ kultúrája, természetvédelme szempontjából fontos legyen a létezése és a megóvása. A Világörökség Bizottság működési szabályzata tartalmazza azokat a kulturális és természeti kritériumokat, szempontokat amelyek alapján épített örökség vagy természetörökség felkerülhet a világörökség-listára. A felterjesztési dokumentumban éppen azt kell pontosan leírni, megindokolni és bizonyítani, hogy az objektum miért felel meg a Világörökség Bizottság működési szabályzatában szereplő valamely kritériumnak.

Úgy tudom, a pályázatnak a leíráson, indokláson és bizonyításon kívül a kihasználtságról is szólnia kell.

Valóban, a felterjesztési dokumentumnak a leíró részen kívül kezelési tervet is tartalmaznia kell. Vagyis azt, hogy az ország, a helyszín miként biztosítja az objektum hasznosítását, üzemeltetését, kezelését és a legfontosabbat, a megóvását.

Szlovákia és Magyarország közösen szeretné megpályázni a Komáromi erődrendszer világörökség-védettségét. A listára kerülést megnehezíti-e az a speciális helyzet, hogy az erőd két ország területén van?

Adminisztratív szempontból nem. Ellenkezőleg, megkönnyíti. Megmagyarázom, miért. Mivel nagyon sok olyan ázsiai, afrikai, dél-amerikai tagország van, amelynek egyetlen világörökség helyszíne sincs, ezzel szemben vannak országok, Olaszország, Spanyolország, ahol viszont negyven felett is van a helyszínek száma, korlátozást léptettek életbe. Ennek értelmében azok az országok, amelyeknek már van világörökségi helyszínük, évente csak egy új helyszínt terjeszthetnek fel. A korlátozás alól kivételt élveznek azok a felterjesztések, amelyek több országot érintenek. Az ugyanis önmagában univerzalitást jelez, hogy valamely objektum több országra is kiterjed, s ez segíti az elbírálást. Nem úgy a helyszínről alkotandó menedzsment- vagyis kezelési tervet, amelynek kidolgozása elég komoly nehézséget tud okozni. Mivel egy helyszínről van szó, egységes menedzsmenttervet kell alkotni, s ez nem egyszerű munka. A törvényi szabályozások, az önkormányzati rendszerek különbözősége nagyon bonyolulttá teszik, tehetik a dokumentum elkészítését.

Reménykedhetünk-e, hogy a komáromi erődrendszer, ennek részeként a Monostori erőd felkerül a világörökség listára?

Szerintem igen. Nem vagyok biztos benne, hogy maholnap, mert elég sok még a tennivaló. Ugyanakkor az a tapasztalatom, mivel már több világörökségi bírálatban, szakértői látogatásban vettem részt, hogy a szakértők nem úgy viselkednek, mint egy nehéz egyetemi vizsgán a professzor. Általában mindenkit az vezérel, hogy az adott helyszínen valamilyen érték van, és ha szükséges, segítenek együtt megtalálni a módját, miként lehet azt megóvni. Előfordulhat, hogy elnapolják a döntést, de tovább dolgoznak a terveken, és megpróbálják megteremteni az optimális helyzetet, hogy az adott helyszín megmaradjon a jövő generációinak.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?