Egy fiatalos, sodró előadás vonatán

Honnan jött az ötlet, és hogyan született meg a Komámasszony, hol a stukker című előadás?

A Görgey Gábor által 1969-ben írt Komámasszony, hol a stukker? című darabot többször olvastam, és több színházi feldolgozásban láttam is már. Legalább tizenöt éve tervezem a bemutatását, ez is azt igazolja, hogy az idő múlásával semmit nem veszít az aktualitásából, sőt... A mindannyiunkban eredendően jelen lévő vadállat s a pillanatnyi hatalmon levés kábulatának a groteszk drámája ez a mű. A hatalom és a kisember viszonya egy általános, ezerféleképpen működő és megfogalmazható jelenség az ősi társadalmaktól napjainkig. Görgey nagyon egyszerű, de erős dramaturgiai sémát használ: akinél a fegyver, annál van a hatalom. Csakhogy a fegyver körbejár, s a társadalom különböző sztereotípiáit képviselő öt szereplő közül mindegyik megtapasztalhatja, hogy milyen érzés megalázottnak és megalázónak lenni.

Úgy éreztem, hogy most jött el a megfelelő alkalom, hogy öt tehetséges fiatal színésszel, valamint egy kiváló rendezővel nekivágjunk ennek az izgalmas munkafolyamatnak, s egy rendkívüli, lebilincselő, mai aktualitással bíró előadást hozzunk létre.

Ha már a tehetséges fiatal színészeket és a rendezőt említette, hogyan fogadták az ötletet a darabban szereplő színészek, Tóth Károly, Béhr Márton, Melecsky Kristóf, Béhr László István, Szebellai Dániel, valamint az előadás rendezője, Hargitai Iván, a budapesti József Attila Színház művészeti vezetője? Milyen volt a próbafolyamat, milyen szellemben, hangulatban teltek, milyen lelkesedéssel folytak a próbák?

A rendező és a színészek is nagy örömmel fogadták a felkérést, miután a darab elolvasását követően ők is szembesülhettek azzal, hogy egy dramaturgiailag rendkívül tömény, mondanivalójában égetően aktuális, színészi játékstílusban pedig kifejezetten modern kihívásnak néznek elébe. A próbák hangulata remek volt, hiszen öt egyenrangú szerep van a darabban, ezért nincsenek alá- és fölérendelt színészi feladatok, minden színésznek megvan a saját „áriája” az előadás folyamán. Természetesen az sem mellékes, hogy az alkotók a próbafolyamat elejétől fogva érezték a siker lehetőségét, ami benne foglaltatik ebben az előadásban.

Az eddigi előadások alapján megítélve, milyen a fogadtatás, és mivel ajánlaná a darabot a nézők figyelmébe, most, hogy bemutatókörútra indult több helyszínre is, és remélhetőleg e sorozat nem szakad meg?

Eddig három előadást játszottunk. A bemutatón a meghívott vendégek részéről a fogadtatás nagyon pozitív volt. A dél-komáromi Jókai moziban volt egy esti előadásunk felnőtt nézők számára, valamint egy délelőtti középiskolás közönség előtt. Örömmel tapasztaltuk, hogy mindkettő jelentős sikert aratott. A nézők mindenképpen egy mai, lendületes, vidám, szórakoztató, elgondolkodtató, fiatalos, sodró előadás vonatára szállhatnak fel, és zakatolhatnak kilencven percen keresztül.

Milyen elképzelésekkel, szándékkal, tervekkel, célokkal jött létre a The Art?

Négy éve alakult a The Art művészeti ügynökség azzal a szándékkal, hogy egy picit túlmutasson a klasszikus kőszínházi működési, szerkezeti és tematikai stratégián. Olyan témákat próbál meg feszegetni különféle színházi nyelvezeteken keresztül, melyek a társadalmunkban élő, mai emberek problémáiról szólnak, vagy amelyek még mindig tabuként vannak jelen, mint a másság elfogadása, a vallási, nemi, faji stb. diszkrimináció, a rasszizmus, de említhetném a hatalom és az ember viszonyát vagy a környezettudatosságot. A művészeti ügynökség fontos küldetése továbbá a fiatal nézőgeneráció színházra való nevelése, valamint a fiatal színházi alkotók, főleg színészek foglalkoztatása, ily módon lehetőséget kínálva és teremtve nekik professzionális közegben történő megmutatkozásra. Nem utolsósorban olyan előadásokat is szeretnénk létrehozni, melyek iskolákban, tantermi keretek között, színházpedagógiai célzattal szolgálják a diákságot, valamint kisebb kultúrházakban, minimális díszlettel a vidéki közönség számára is elérhetővé és élvezhetővé válnak.

Mit lehet tudni a művészeti ügynökség eddigi, jelen és jövőbeli tevékenységéről?

A The Art repertoárján jelenleg három produkció van. Az évek óta műsoron levő és töretlen sikerrel futó Tetemre hívás című zenés balladaest, mely Arany János balladáit és az Őszikék líráját dolgozza fel megzenésített változatban, a teljesség igénye nélkül. Ezt bátran merem ajánlani a felső tagozatos alapiskolásoknak, valamint a középiskolás diákoknak. Monoblock kamaradarabja, a Helló, Náci! című, háromszereplős interaktív stúdió-előadás, melyet tantermi változatban is játszunk, szintén inkább a fiatalabb generációnak tesz fel kérdéseket. A legújabb pedig a Komámasszony, hol a stukker? című groteszk vígjáték. A Kultminor támogatásával ez évben létrehoztuk Fellinger Károly Kincsesláda című mesehangoskönyvét Holocsy Katalin előadásában, amely CD-n is megjelent. Megszerveztünk továbbá egy színész- és beszédtechnikai workshopot a Pozsonyi Színművészeti Egyetem magyar nemzetiségű hallgatói számára. A jövőben tervezünk egy kelet-szlovákiai előadás-sorozatot is iskolákba, valamint kisebb településekre, ugyanis továbbra is az a véleményem, hogy a keleti régiók színházkulturális szempontból sokkal jobban el vannak hanyagolva, mint a nyugatiak, gondolok itt elsősorban a Csallóközre. Lesz egy további hangoskönyv is, Grendel Lajos Bukott angyalok című kisregényéből, valamint a workshopokat is folytatni fogjuk. A következő színházi projekt pedig szintén fiatal színészekkel fog megvalósulni, amiről egyelőre csak annyit árulok el, hogy egy felettébb izgalmas, háromszereplős produkció lesz.