Egy bús férfi panaszai

Ciprusi görög apa és angol anya gyermekeként született Londonban, Georgios Panayitou néven. A nyolcvanas évek legsikeresebb popduójaként számon tartott Wham!-ben alapozta meg hírnevét, tizenhét évesen megírta a Careless Whisper című világslágert, nem sokkal később pedig a Last Christmas-t, amelyet minden karácsonykor rongyosra játszanak a rádiók.1986-ban aztán megúnta a közösködést Andrew Ridgeley-vel, szólókarrierbe kezdett, és továbbra is sikert sikerre halmozott. A Faith című, saját dalokat tartalmazó első szólóalbuma húszmillió példányban kelt el, és a nyolcvanas évek legfontosabb popikonjai közé emelte George Michaelt. Az akkori tinilányok életét alaposan feldúlta a a címadó dal klipjével, ahol szűk farmerben és bőrdzsekiben, erotikus mozdulatokkal élesztette újra Elvist. A tinifiúk pedig természetesen olyanok akartak lenni, mint ő. Következő albuma, az 1990-es Listen Without Prejudice Vol. 1 személyesebb és zeneileg kifinomultabb, az érettebb korosztályt célozza meg, és szintén teli van jó dalokkal. Csakúgy, mint az 1996-os Older, a felnőtt, „bús férfi panaszaival”, azaz a legtöbb lassúzásra alkalmas, zseniális balladával. Ekkora kaliberű sztároknál annyi hatáselemet pakolnak a zenére, olyan fontos szerep jut a márkás napszemüvegeknek, a videoklipeknek, a világ körüli turnék látványtervezőinek, hogy a zene sokszor háttérbe szorul. Aki elsősorban George Michael hangjára kíváncsi, nézze meg MTV Unplugged koncertjét (1997), lehengerlő, borzongató élmény még ma is. Egészen egyedi módon vegyíti a showbizniszt a művészettel. Mindkettőhöz nagyon ért, márpedig a világsiker az arányok helyes megválasztásán múlik. Magánéletét viszont nem tudta elrejteni a nyilvánosság elől, és egy idő után már nem is akarta. „Coming out-ját” a világ nyitottabb része bátor kiállásnak tekintette, a jóképű, macsós fiatalemberért rajongó tinilányok pedig csalódottan vették tudomásul, hogy idoljuk a saját neméhez vonzódik. Legkínosabb botrányának helyszíne egy londoni nyilvános illemhely volt, gondolom, sokan emlékeznek a hosszú perre, amelynek végén George Michael egy pimasz videoklipben tette nevetségessé a brit rendőröket. Ám mivel ez mégiscsak egy születésnapi köszöntő, inkább hanyagoljuk ezt a fejezetet. Foglalkozzunk inkább azzal, mi a hozadéka George Michael eddigi pályafutásának, mivel járult hozzá a kultúra fejlődéséhez. Tény, hogy aki tizenhét évesen világslágert képes írni, az rendkívül tehetséges. Aki úgy válik az üzleti alapon működő nemzetközi popipar állandó szereplőjévé, hogy közben végig meg tudja őrizi egyéni vonásait, szintén elismerést érdemel. És ne feledjük, hogy mindezek mellett George Michaelnek hangja is van, méghozzá nem is akármilyen. (Ó, azok a régi szép idők, amikor még valódi énekesek és igazi zeneszerzők dalai vezették a slágerlistákat – mondhatnánk a jelenlegi lehangoló állapotok ismeretében.) Stúdióalbuma 2004 óta nem jelent meg, ez sem lehet véletlen. Talán nem hajlandó idomulni korunk közönségigényeihez. Mindenesetre nemrég úgy nyilatkozott, hogy ha lesz is új lemeze, azt csak online adja ki, a bevételeket pedig jótékony célra ajánlja fel. Az élet azonban mindig produkál címlapsztorikat: 2011 novemberében a fél világ érte izgult. Egy turné egyik állomásán, Bécsben súlyos tüdőgyulladással került kórházba. A szövődmények átterjedtek a szívére, belgyógyászok és szívspecialisták vállvetve küzdöttek az életéért. Az orvosok attól tartottak, hogy a beteg tüdő által fellépő oxigénhiány miatt roncsolódhat a szíve. Megúszta, illetve meggyógyították. Tavaly júniusban pótolta az elmaradt bécsi koncertet, és úgy köszönte meg az orvosok, ápolók munkáját, hogy ezer ingyenjegyet ajándékozott a klinikának. George Michael nem csak egy popsztár, nem csupán a könnyűzene MTV által dominált korszakának nagy hatású alakja, hanem remek dalszerző és karakteres énekes is. És ebben a tekintetben az utolsó mohikánok egyike. Kívánjuk, hogy még sokáig mentse, ami menthető...