Édes otthon

Minden család életében fontos szerepet kapnak az ünnepek. Ki-ki a maga módján szervezi, de másként éli meg mindenki ezeket, mint a hétköznapokat. Az ünnepi szokások többsége egyházi szertartásokból ered; egy részük évszázadok óta népszokásként él tovább, rég elszakadva a hivatalos liturgiáktól, más részük viszont szorosan kapcsolódik az egyházi hagyományokhoz. A hivatalos egyházi szóhasználat szerint a karácsony álló, vagyis állandó időpontú. Jézus Krisztus születését a 4. századtól december 25-én ünneplik. Előtte van az András napjához legközelebb eső vasárnap, és december 25-e közötti négyhetes előkészületi időszak az advent. A karácsonyi szokások nagy része római és germán eredetű. Karácsonyfát kb. a 16–17. századtól állítanak.

A lakás karácsonyi díszítése az adventi időszak kezdetén, december elején elkezdődhet. A tavalyi, tavalyelőtti díszítésre a család már nem nagyon figyel fel, ezért aki csak teheti, készítsen saját maga új, egyedi dekorációt. Koszorúk díszítéséhez használhatunk fenyő- és tujaágakat, borostyánleveleket, magyalt, fenyőtobozokat, apró faágakat, szalmát, diót, mákgubót, masnikat, színes szalagokat, pici színes díszeket stb., de apró alma, szárított narancs- vagy citromkarika is ékesítheti a koszorút. A díszítéseket rögzíthetjük a koszorúalapon cérnával, tekercsdróttal (0,4–0,8 mm vastag lágyacél huzal), és ragaszthatjuk is.

Masnit magunk is készíthetünk műanyag- vagy selyemszalagból. Hajtsuk a szalagot 8-as alakúra, majd a közepét – az ujjaink közé fogva – vékony dróttal tekerjük körbe. A szalag többszöri hajtogatásával nagyobb masni készíthető. A drótot ne vágjuk azonnal rövidre, segítségével könnyen a koszorúra erősíthetjük a kész masnit. A műanyag, színes szalagok végét hasítsuk csíkokra, majd egy kés hátoldalát erősen és gyorsan húzzuk végig rajta, hogy pöndörödjön.