Csárdáskirálynőre várva

Bóni gróf (Fabó Tibor) és a táncoslányokDömötör Ede felvételeA Kolozsvári Állami Magyar Színház harmincnégy éves művészeti aligazgatója szerint a könnyed humor, ugyanakkor a mély drámaiság a különleges ebben az operettben, ami a zenével, a hangi sűrítéssel lesz egy csodálatos, nagy egésszé. Keresztes Attila nem elégedett meg csupán a történet színre vitelével.

A Csárdáskirálynő nagy csapda. Volt már medencébe ugrálós finálé Szegeden, vízbe süllyedő hajó Kaposvárott. A komáromi előadás végén kitör az I. világháború.

Nem szabad elfelejteni sem itt, sem Erdélyben, ahol élek, sem más leszakadt területen, sőt az anyaországban sem, hogy az első világháború kitörése okozta azt a traumát, amitől a magyarság soha többé nem tud megszabadulni. Ez a történet 1914-ben született, ebből fakad az, ahogyan egyfajta szent teatralitásba fojtom az előadás végét. Attól kezdve, hogy Szarajevóban lelőtték a trónörököst, mindaz, ami a szép, békebeli, specifikus magyarság iránti nosztalgia, operettben vagy akár az életben is, csupán teátrális formában jelenhet meg. Már csak álom, hogy lenn a földön is van égi boldogság.

Januárban két napig válogatta a Csárdáskirálynő szereplőit. Miért szavazott bizalmat egy törékeny primadonnának és egy felnőttként még mindig gyermeki bonvivánnak?

Amikor a két főszerepre válogattuk a szereplőket, mindenekelőtt az adottságaikat figyeltük. Az én történetem két fiatal emberről szól, mert ha Edwin és Szilvia fiatalok, megváltozik a szenvedély minősége. Van egy kor, amikor már a megszerzett tapasztalatok birtokában feladunk dolgokat, képesek vagyunk kompromisszumokat kötni. Úgy gondolom, ez a páros még nem tart ott, hogy ezt megtehetné. Nem bocsátanak meg egymásnak, a szüleiknek, a környezetüknek. Mintha az Ármány és szerelemből toppantak volna elénk. Az összeférhetetlenség és a szerelem áldozatokat kíván.

A Csárdáskirálynő nem csak a szerelemről szól.

A Csárdáskirálynőben a szerelem sem választható el attól a világtól, amelyben megjelenik. A felszínes csillogó operettszerelmek helyett itt valódi, mély szenvedélyek jelennek meg, melyek meghatározzák a szereplők sorsát. Edwin és Szilvia vívódik érzelmeik és ezek társadalmi lehetetlensége közt. Cilike valamikor meghozta azt a döntést, hogy feláldozza a szerelmét a társadalmi felemelkedésért, ám a karrier újabb és újabb áldozatokat követel. Kerekes Feri bácsi örök életére hordozza a Cilike iránt érzett szerelem terhét, és nosztalgiázva válik idült alkoholistává.

Figyeltem néhány próbán, halk szóval rendezett. Pedig nem lehetett egyszerű feladat irányítani a szereplőket, a kórust, a nagyzenekart. Nem volt feszült belül sem?

Ez egy társasjáték. Ugyanúgy, ahogy a színészcsapat kéz a kézben társasjátékot játszik az előadásban, a rendező is társasjátékot játszik a színészekkel, a hangosítóval, a világosítóval és minden közreműködővel. Ha valami egy jó szóval kijavítható, meg is teszem. Szép együttműködés csak szeretetből, jóindulatból, tiszteletből fakadhat.

Milyen volt a találkozása a Komáromi Jókai Színház színészeivel?

Így, a munka végén azt mondom, remek. Rengeteg potenciál van ebben a társulatban. Nagyon fontos, hogy ha bohózatot, operát, drámát, táncszínházat vagy bármit játszik a színház, azt nagyon komoly művészi igénnyel tegye. Kell ehhez edzés, szellemi és fizikai kondíció. És kell egy olyan támasz, amit csak a színház közönsége képes biztosítani. Hiszek a Csárdáskirálynő sikerében, és nem csak azért, mert a három éve általam rendezett sepsiszentgyörgyi előadásnak komoly szakmai és közönségsikere volt. A komáromi előadás más. Sokkal emberibb, rafináltabb lett, mint ahogyan azt először létre tudtam hozni.