CSALÁDI KÖRBEN AZ ORVOSSAL

Az első életévekben a kinőtt kiscipők öröklése többnyire problémamentes, a kisebb gyerekek nyugodtan hordhatják a nagyobbak kinőtt cipőit, persze csak ha valóban jó a méretük. Amikor a gyerekek már a szaladgálós korba kerülnek, szigorúan a lábukra illő cipőre lesz szükségük. Mivel minden láb a maga számára tapossa ki a cipőt, ez a „testre szabott” lenyomat nem vihető át egy másik gyermek lábára. A használt cipőt hordó gyermek kénytelen lesz egy másik láb lenyomatához alkalmazkodni, ami járáskor problémákat okozhat. Gyermekkorban a lábcsontok és ínszalagok még alakíthatók, és fejlődésük éppúgy befolyásolható kedvező, mint ahogy rossz irányban is. A láb egészségét is a gyerekkorban tudjuk megalapozni, és ez egy életre hasznos az egész szervezet szempontjából. Az ideális az lenne, ha a gyermekek minél többféle talajon tudnának mezítláb járni, például kavicson, füvön, homokon, miközben egyenletesen ingerelhető a talpon minden idegvégződés. Tanácsom az, hogy már az óvodáskorú gyermekek se hordják testvéreik kinőtt cipőit.

Kisgyermekkorban az immunrendszer még nem fejlődött ki teljesen. További érési folyamaton kell átmennie, amely minden gyermek esetében másként zajlik le. A legtöbb gyermek életének első éveit eléggé védett, zárt környezetben éli meg, így immunrendszerének ebben az időben alig van lehetősége arra, hogy szembesüljön a különböző kórokozókkal. Más a helyzet, ha a gyerek elkezd óvodába járni. Az óvoda helyiségeiben csak úgy nyüzsögnek a baktériumok és vírusok, amelyekkel szemben a gyermek immunrendszere minden erejével igyekszik ellenanyagot termelni. Előfordul tehát, hogy az óvodába járás kezdetén robbanásszerűen megnövekszik a fertőzések száma. Gyerekek esetében évi nyolc-tíz enyhébb fertőzés még akár teljesen normális is lehet. A köhögés, a nátha, a torokfájás és a láz a téli időszakban gyakori jelenség. A mikroorganizmusokkal való találkozás igen lényeges két szempontból is: egyrészt kisgyermekkorban az immunrendszer sokkal könnyebben kiépítheti a saját ellenállását, másrészt viszont a szervezet később sok olyan fertőzést „bepótol”, amelyen korábban nem esett át. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy azok a gyerekek, akik a teljes óvodai időt letöltötték, az iskolában jóval stabilabbak, ritkábban betegszenek meg, így kevesebbet is hiányoznak. Annak az óvodás gyereknek azonban, aki heteken keresztül náthás, köhög, újra és újra fertőződik, két-három hetes szünetet ajánlok. Szervezetének ugyanis szüksége van erre az időre, hogy kipihenje magát és áttörje a fertőzések sorát. Hasznos lehet, ha ezt az időszakot éghajlatváltozással is egybe tudják kötni. A szervezet ellenálló képességét növeli, ha a gyermek gyakran van szabad levegőn, ha naponta legalább kétszer rövid ideig átszellőztetjük a lakást, ha a gyerekszoba hőmérséklete éjszaka nem több 17 °C-nál. Gondoskodni kell a levegő megfelelő nedvességtartalmáról is, mivel a légutak nedves nyálkahártyáján a kórokozóknak kevesebb esélyük van az elszaporodásra, mint a száraz, irritált nyálkahártyán. Végül az immunrendszer felerősítésére használhatók elölt baktériumtörzsekből előállított speciális készítmények vagy gyógynövénykivonatok.

A mellékelt kórházi jelentés alapján kisfiuk esetében a hőemelkedések okaként kizárható bárminemű szervi elváltozás. Az általános gyulladásra utaló kivizsgálások is negatív eredménnyel jártak. Némely vírusos fertőzések okozhatnak hosszabb ideig húzódó fáradékonyságot, sőt hőemelkedést is, amit még gyakran fokozhat fizikai vagy pszichikai megterhelés is. A csökkent gammaglobulin-szint legyengült immunrendszerre utal. A vitaminokon kívül hasznos lehetne az immunrendszer felerősítése speciális vagy gyógynövény-készítményekkel és főleg a téli hónapokban a nyomelemek (cink, szelén, réz) pótlása is.