Bűvölet Brunovský módra

Albín Brunovský: Hölgy kalapban II.A nagyszabású jelző egyáltalán nem túlzás, hiszen ez a legnagyobb kiállítás, amelyet Brunovský alkotásaiból Szlovákiában valaha is láthatott a közönség. Olyannyira, hogy a Pálffy-palotában valamennyi állandó kiállítását ideiglenesen szünetelteti a galéria, s a termekben Brunovský életműve kapott helyet. Tegyük mindjárt hozzá: nem csupán a festészetben és a grafikában, hanem más képzőmű-vészeti ágakban is jeleskedett a művész: foglalkozott bélyeggrafikával, bankjegygrafikával és díszlettervezéssel is. Az általa illusztrált könyvek a szlovák könyves szakma nagyra értékelt darabjai közé tartoznak. S hogy a könyvillusztrációt ő maga is mennyire fontosnak tartotta, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyik alapítója volt az azóta nemzetközi hírűvé vált BIB-nek, vagyis a könyvillusztrációk pozsonyi biennáléjának. Pedagógusnak is kiváló volt. Szintén a könyvek iránti vonzalmát jelzi, hogy a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán 1967-től a könyvalkotói szak, 1970-től 1990-ig pedig a szabad grafikai szak és a könyvalkotói szak működött az ő vezetése alatt. A kortárs szlovák képzőművészet alkotóinak több nemzedéke kezdte pályáját a Brunovský professzortól kapott útravalóval. Igaz, szuggesztív, lenyűgöző művészete olykor meg is nehezítette tanítványai munkáját. Szakmai vélemények szerint ugyanis ezek a fiatal művészek nem egykönnyen tudnak/tudtak szabadulni hatása alól, s alkotásaikban felismerhető a mester „lelke” és „keze nyoma”.

Valóban nem lehet könnyű feladat kikerülni egy olyan zseniális mester bűvköréből, mint Albín Brunovský, akinek munkáit lenyűgöző szakmai tudás, hihetetlen precizitás, cizelláltság jellemzi. Sajátos, a valóságból és egyfajta fantáziavilágból táplálkozó alkotásai csendes harmóniát sugároznak, amelyet olykor egyfajta melankólia leng körül. Fontos szerepet játszik műveiben a nő, a női arc mint a már említett harmónia és a szépség szimbóluma. Ugyanilyen jelentős ihlető forrása a természet is, ember és természet misztikus kapcsolata. Brunovský alkotásai nemegyszer a szecesszió világát idézik, a művészi kivonulást a profán világból egy elképzelt, idilli környezetbe, ám ebbe a világba – kivédhetetetlenül és törvényszerűen – betör a komor, kiábrándító, sebeket ejtő valóság is. „Brunovský az ember figurájának képét fiktív jellé destruálja. Később a világ képének mint imaginárius vidéknek az ábrázolásához jutott el, hátterében az ember valóságos és vágyott világának ellentéteit analizálja. Ily módon alkotja meg költői és alapjában véve filozofikus reflexióját a világról” – írja elemzésében dr. Alena Vrbanová művészettörténész. Vagyis Brunovský azt mutatja meg, milyen lehetne a világ, és azt is, miért nem lehet olyan, amilyennek ő szeretné látni.

A páratlan élményt nyújtó kiállítás (négy szinten kapott méltó környezetet a Pálffy-palotában!) Brunovský korai, a hatvanas évek elején készült grafikáival nyit, s végigkísérve pályáját egy, a halála évében készült alkotással zárul. Nem hiányoznak híres sorozatai (Álom, Bella Italia, Hölgy kalapban, Labirintus) és csodás színekben pompázó, fára festett képei sem. A kiállításhoz kapcsolódva, azt kiegészítve egy reprezentatív albumot is kínál a galéria, amely a művész grafikáit adja közre.