Belenézek a semmibe. Játszódhat ott egy egész regény? Persze! Viktor Pelevinnek, a jelenkori orosz irodalom fenegyerekének semmiség ilyet kitalálni.
Buddha kisujja előtt állva
Belenézek a semmibe. Játszódhat ott egy egész regény? Persze! Viktor Pelevinnek, a jelenkori orosz irodalom fenegyerekének semmiség ilyet kitalálni. Más kérdés, ki képes befogadni ezt a tömény, sokszínű, sokszintű, az elrettentés kedvéért helyenként véresen brutális, máskor érzelmes, olykor az érzelgősséget parodizáló, akár még pszichedelikusnak is mondható, ezernyi lelki, fizikai és valós síkon futó történetet. Amelynek klasszikus értelemben vége sincs: a pelevini dimenziónyitást elfogadva egy folytatásos öröklét ez a regény.
Ebben a könyvben lényegében teljesen mindegy, mi a valós, mi a lehetséges. Igazságról, történelmi tényekről sem szükséges gondolkodnia az olvasónak. A maximális nyitottság az, amely élvezhetővé, izgalmassá, olvasmányossá képes tenni ezt a fantazmagóriás regényt, amely egyszerre filozofikus, társadalomkritikus, szórakoztató, fantasy és sci-fi, vagy a szofisztikát legmagasabb szinten művelő párbeszédes tanítás. A regény főhőse (ha lehet itt egyáltalán hősökről beszélni) Pjotr Puszta, akinek az agyában, a semmiben (magában Pusztában) keletkezik, születik, fejlődik és omlik szét a regény. Hol Petykává válik, s együtt harcol a szovjet történelem hírhedt Csapajevével (akinek harcostársai és gondolkodása átformálja az egész lényét), hol pedig Maria, egy mexikói tévésorozat főhősnője, Arnold Schwarzenegger, Anna, a szépséges, de hideg és kegyetlen géppuskás lány, Timur Timurovics pszichiáter, a japán maffia, a szocialista rendszerváltás után megjelent narkófüggő orosz nehézfiúk jelennek meg, és írják, formálják a mesét. Aminek az a vége…
Hogy nincs vége. Buddha ujjáról kiderül, hogy csodafegyver. A világ, az nincs, az olvasó sincs, a regény csak lázálom, minden attól függ, hogyan gondolom tovább. Pelevin nagymestere a fura világok kitalálásának, a szokatlan életű szereplők megalkotásának. Zűrzavaros regény? Szintetikus téboly? Automatikus szófolyam? Nem! Pelevin Az agyag géppuska című regénye egy mélyen elgondolkodtató, bonyolult, de jól fogható írásmű. Abszurdon edződötteknek és kezdőknek egyaránt ajánlom.
Viktor Pelevin: Az agyag géppuska. Fordította: Bratka László. Európa Kiadó, Budapest, 2013.
Értékelés: llllllllll
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.