Budapestre tart a Kárpáti thriller

SZABÓ G. LÁSZLÓ

Eszenyi Enikő és Roman Polák, a két társulat igazgatója ezzel a cserejátékkal újítja fel a két színház évtizedek óta tartó kapcsolatát, így a magyar közönség szerdán Eugen Gindl szlovák újságíró, játékfilmes és televíziós forgatókönyvíró első drámáját láthatja, amelynek 2013-as ősbemutatója az év színházi eseménye volt.

Tizenöt esztendővel korábban a szerző, még oknyomozó riporterként, egy korrupciós ügyet próbált feltárni. Az eset Vladimír Mečiar kormányzása idején történt, amikor Szlovákia egyre inkább „fekete lyuk” volt Európa térképén, ahogy Madeleine Albright amerikai külügyminiszter fogalmazott. A korrupció valósággal virágzott az országban, Gindlnek pedig olyan írásos bizonyítékok kerültek a kezébe, amelyek az egészségügyben zajló megvesztegetési ügyet dokumentáltak. Mivel a média hátat fordított Gindlnek, a parlamenti képviselők pedig egyáltalán nem voltak hajlandók foglalkozni az ügygyel, a szerző úgy döntött, színdarab formájában dolgozza fel személyes tapasztalatait. Így született meg Zuna, a darab hőse, az egykor jeles oknyomozó újságírónő, aki ma reklámügynökséget vezet, munkáját azonban nagyon is megnehezítik a politikai pártokhoz közel álló multinacionális cégek.

„Mivel Szlovákia, Csehország és Magyarország politikai problémái hasonlók, a sajtó pedig mindhárom országban újabb és újabb korrupciós ügyeket tár fel, úgy gondoltuk, Gindl darabja a magyar közönség számára is érdekes lehet – mondja Peter Kováč, a Szlovák Nemzeti Színház fődramaturgja. – Én kezdettől fogva hittem a szerző provokatív művében, amely bátran mutat rá azokra az antidemokratikus játszmákra, amelyek rombolják a még mindig fiatalnak számító demokráciát. Nemrég elhunyt dramaturgtársammal, Martin Porubjakkal, akihez közel harmincéves baráti és munkakapcsolat fűzött, sokat csiszoltunk Gindl művén. A Kárpáti thriller ugyanis az első színdarabja, és íróként egy teljesen új helyzetben kellett bizonyítania. Szerencsére minden beavatkozásunkat elfogadta, s a társulat valóban értékes munkát végzett. Roman Polák, a darab rendezője olyan, vegyes műfajú előadást hozott létre, amely meglepő módon ötvözi a legkülönbözőbb színházi formákat és stílusokat. A bemutató 2013 decemberében volt, és olyan komoly érdeklődést váltott ki a nézők körében, hogy több mint fél évig alig lehetett jegyet kapni az előadásra. Még ma is telt ház előtt játsszuk. Eleinte sokan úgy vélték, hogy Gindl története régi ügy, később azonban kiderült: modellhelyzet, általános érvénnyel. Csehország és Magyarország példája is azt bizonyítja, amit Szlovákiában tapasztalunk, hogy a rendszerváltás óta itt erős korporációs államok formálódnak, amelyeknek nincs sok közük a demokráciához. Érdekcsoportosulásokról, a gazdaság és a politika különös összefonódásáról, az oligarcha hatalmáról kell beszélnünk.”

Gindl dokumentumdrámája a kortárs politikai színház keretei között szól egy globális, nemzetközi céghálózat korrupt játszmáiról és a „szürke gazdaság” égető témájáról. Zuna, a darab főhőse, akit Zuzana Fialová formál meg (épp Eszenyi Enikő pozsonyi rendezésében, az Ahogy tetszikben indult a pályán 1996-ban), nyilvánosságra akar hozni egy eddig jól leplezett ügyet, amelyben egy multicég folyamatosan korrumpálja a politikusokat, a versenytárgyalások résztvevőit, a médiát, sőt még a politikai pártokat is. Csakhogy a cég a legrafináltabb és legkegyetlenebb módszerekkel vág vissza, amelyek között a megfélemlítés is szerepel. Rejtett kamerával intim felvételeket készítenek Zunáról és leszbikus barátnőjéről, a dokumentumfilmet pedig levetítik a televízióban. Zuna, aki pár évvel ezelőtt már teljesen értelmetlennek gondolta újságírói munkáját, most bátran kimondja: „Tíz év múlva ugyanez lesz a helyzet, ha nem rosszabb. Egyik mutáns a másik után. Mečiar mutánsa. Dzurinda mutánsa. Fico mutánsa. A mutánsok országa leszünk.”

A Kárpáti thriller, ahogy az előadás egyik szlovák kritikusa írta: „Felkavarta a közügyek iránt érzett letargia állóvizét, és a politikumot bevonta a színházi illúzió világába.”

Ennek tanúja lesz most a budapesti közönség.