Bosnyák nők továbbra is ellenzik Angelina Jolie filmjét

"Angelina Jolie közönyössége az áldozatok iránt eleget mond a filmről, és feljogosít minket arra, hogy továbbra is kétségeink legyenek felőle" - fogalmazott hétfői levelében az áldozatok szervezete.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalához (UNHCR) - amelynek Jolie jószolgálati nagykövete - a csoport azt írta, "mélységesen aggódnak" az alkotás miatt.

Az Oscar-díjas színésznő októberben Budapesten kezdte forgatni egy muzulmán nő és egy szerb férfi szerelméről szóló filmjét, amely az 1992 és 1995 közötti délszláv háború idején játszódik.

A produkció tervezett boszniai forgatása azonban akadályokba ütközött, elsősorban a háború áldozatainak tiltakozása miatt. Végül a rendezőként most debütáló híresség stábja csak néhány háttérképet vett fel a balkáni országban, Jolie el sem utazott a helyszínre.

A film szinopszisa szerint a történet egy fogolytábor szerb őrének, valamint egy muzulmán rabnak, a katona korábbi barátnőjének szerelméről szól. Boszniában nagy port vert fel, hogy a sajtó úgy értesült, a forgatókönyv egy nemi erőszak áldozatává vált muzulmán nőről szól, aki beleszeret erőszaktevőjébe.

A botrány lecsendesítésére Angelina Jolie elküldte a forgatókönyv egy példányát, és budapesti találkozót kezdeményezett a panasztevő szervezetekkel. Ez azonban nem valósult meg. "A bűnöket itt követték el Boszniában, itt akarunk találkozni" - mondta Bakira Hasecic, a háború alatt megerőszakolt bosnyák nők szervezetének vezetője.

A háború becslések szerint százezer emberéletet követelt, 1992 és 1995 között legkevesebb 20 ezer - többségében muzulmán - nőt erőszakoltak meg.