Barikádok, kontrolórok, tigriskombájn

Tudják, kedves olvasók, mi a különbség a régi és a mai Pozsony között, valamint az ide látogató japán, német, angol és magyar turisták között? És hogy a felsoroltak közül mely nemzet turistái azok, akik a leggyakrabban kerülnek összeütközésbe az idegenvezetők „kontrolórjával”? Vagy például azt, milyen hatással van az EU a magyar kocsmák működésére, és hogy a demokrácia milyen hiányosságaira mutat rá egyértelműen, ha az író gyereke nem választhatja magának a bölcsődében jelként a „tigriskombájnt”?

Azok, akik szerdán ott voltak a Mozgó Világ című társadalmi-kulturális folyóirat estjén a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének pozsonyi székházában, pontos és élvezetes válaszokat kaptak a fent említett kérdésekre – a folyóiratban rendszeresen publikáló két jeles író, Grendel Lajos és Ficsku Pál révén, akik írásaikból olvastak fel. Grendel Lajos a folyóirat Hónapló című, közép-európai „közérzet-jelentési” rovatában publikál, Ficsku Pál pedig novelláival van jelen a folyóirat hasábjain.

Mező Ferenc író, újságíró, a Mozgó Világ próza rovatának vezetője, valamint Barna Imre műfordító, szerkesztő, aki a vers rovatot gondozza, egyhangúlag állították (a főszerkesztő, P. Szűcs Julianna ugyanis nem volt jelen): bár a napjainkban 4-5 ezer példányban megjelenő folyóirat vezető anyagainak a politológiai, szociológiai írások számítanak, ők a maguk területét, az irodalmat is ugyanolyan fontosnak tartják. És nem csupán azért, mert éppen a Mozgó Világ hasábjain debütált annak idején jó néhány, mára befutott költő. A már említett Hónaplóban Békés Pál mellett Magyarország határain túl élő magyar írók adják közre helyzetjelentéseiket, egyhavi benyomásaikat. A „-ról, ről” rovatban a szerkesztőség által felkért személyiségek egy éven keresztül követik figyelemmel a kultúra egy-egy területét, és öntik írásba véleményüket. Mező Ferenc szerint legalább annyira szól ez a rovat arról, aki figyeli az adott területet, mint magáról a területről. Ezenkívül a Mozgó Világ tematikus számokat is megjelentet, legutóbb például a terek fogalmát járták körül, konkrét és átvitt értelemben egyaránt.

Az esten természetesen nem lehetett megkerülni a Mozgó Világ 1983-as „botrányát” sem, amikor a folyóirat teljes szerkesztőségét leváltották – az ügyet országos figyelem kísérte, s a kinevezett új szerkesztőség és a lap ellen, amely ugyanazzal a névvel jelent meg továbbra is, bojkott mozgalom indult. Azóta a Mozgó Világ szembenézett múltjának ezzel a fejezetével is: a lap hasábjain ennek az időszaknak az eseményeit is részletesen megismertették az olvasókkal. A régi Mozgó Világ gárdájából ma is vannak olyanok, akik nem publikálnak a lapban, de arra is van példa, hogy újra találkozhatnak az olvasók olyan szerzők nevével, akik annak idején a Mozgó Világot továbbvivő „sztrájktörőkkel” szemben a barikád másik oldalán álltak.