Azonos hullámhosszon

Bő egy évtizeddel ezelőtt a Magyar Rádió meghívta Budapestre a határon túli magyar adók képviselőit, hogy megismerjék egymást és egymás munkáját. Ezt a kezdeményezést gondolta aztán tovább a Szlovák Rádió magyar adása, s úgy döntöttek, kétévente Pozsonyba invitálják a Kárpát-medencében működő nemzetiségi magyar rádióállomások vezetőit, munkatársait. Az első találkozóra 1993-ban került sor, s azóta ha nem is kétévente, ám bizonyos rendszerességgel felkeresik Pozsonyt a Pátria „rokon rádióinak” képviselői. A kárpátaljai rádió képviselője idén egyszerű prózai ok miatt hiányzott: nem kapott vízumot.

Az ötnapos találkozó első napján, szombaton a vendégek megtekintették a Tavaszi szél vizet áraszt… országos népdal- és népzenei versenyt döntőjét. „Nagyon örülök annak, hogy a találkozót így sikerült időzítenünk, mert ennek köszönhetően a kollégáknak azt is meg tudtuk mutatni, milyen gazdag a népdalkincsünk, és mennyi kiváló éneklőcsoport, hangszeres együttes tevékenykedik nálunk” – mondta Papp Sándor.

Vasárnap konferenciával folytatódott a program, amelyen arról folyt az eszmecsere, hogy a Szlovák Rádió külföldi adása hogyan oldja meg a műsorok cseréjét az Internet segítségével. Papp Sándor reménykedik abban, hogy kollégáik többéves tapasztalatait felhasználva a közeljövőben – talán már ősszel – kiépíthetnek egy rádiós hidat, és a Kárpát-medencei magyar nemzetiségi adások is műsorcserével gazdagíthatják egymás programját. A Pátria rádió eperjesi stúdiójának vezetője a további nemzetiségi műsorokkal ismertette meg a vendégeket.

Hétfőn délelőtt Bugár Béla, a parlament alelnöke fogadta a rádiósokat, és tájékoztatta őket a belpolitikai helyzetről, valamint a Magyar Koalíció Pártjának elképzeléseiről, terveiről. Délután – élő stúdióbeszélgetés révén – a Pátria rádió hallgatói is megismerkedhettek a találkozó résztvevőivel. A program este a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott. Orbán Katalin, a kolozsvári rádió 1954 óta működő magyar szerkesztőségének vezetője arról az örvendetes tényről számolt be, hogy az utóbbi években háromszorosára nőtt a hallgatóik száma. Azt is elárulta, hogy egy felmérés szerint a rádiójuk átlaghallgatója ötven év körüli, magyar nemzetiségű, középiskolai végzettségű nő. Kiss Csaba, a marosvásárhelyi magyar adás vezetőjének helyettese sem panaszkodott – bár mint megjegyezte, a magyar kereskedelmi rádiók erős konkurenciát jelentenek –, hiszen ők az Erdély délkeleti részében élő, mintegy másfél milliós tömbmagyarságnak sugároznak, napi nyolc órán keresztül, és 19 állandó munkatárssal, valamint külsősökkel dolgoznak. Ehhez képest valóban szerénynek mondható a temesvári stúdió, amely jóval kevesebb munkatárssal, naponta egy órát sugároz. Barta Csaba szerint azonban azért tölt be fontos szerepet a temesvári rádió, mert szórványterületeket fed le. Az erdélyi magyar rádiósok évek óta felvetik azt az elképzelést, hogy a magyar adások kapjanak egy frekvenciát, amelyen a különböző időben sugárzó körzeti rádiók műsorai folyamatosan, az egész országban foghatók és hallhatók lehetnének, a kétmilliós erdélyi magyarságnak ugyanis nincs 24 órás rádióműsora. Ilyen adásidővel csak Öreg Dezső, az újvidéki rádió főszerkesztője dicsekedhet. Annak idején 102 munkatárssal kezdték a 24 órás műsort, a háború szele aztán sokukat elfújta, ma 47-en készítik a műsorokat, ami nem mindennapi teljesítmény. De úgy gondolják, ha már kiharcolták a 24 órát, nem mondanak le róla. Fehér hollónak számít a nemzetiségi rádiók között a Muravidéki Magyar Rádió. Végi József felelős szerkesztő beszámolója szerint ugyanis Szlovéniában 8672 magyar él, adásidejük pedig csaknem ötven év alatt a kezdeti heti 10 percről napi 13 óra 15 percre duzzadt. (ĺgy nem is csodálkozhatunk azon, hogy Papp Sándor irigységének tárgya éppen a muravidéki rádió.) A fejlődés a ’90-es évek elején kezdődött, jelenleg 14 főállású munkatárssal és 14-15 külsőssel dolgoznak, két frekvencián sugároznak, adásukat nem csupán Szlovéniában, hanem Magyarországon is hallgatják. Terveik között szerepel egy új középhullámú és egy URH-adó, ez utóbbival Zala és Vas déli részét szeretnék lefedni. Jövőre a munkakörülményeik is javulnak, ugyanis egy új 850 m2-es helyiségbe költöznek.

Tegnap dr. Boros Miklós, Magyarország pozsonyi nagykövete fogadta a rádiósokat, majd a Csallóközbe látogattak el. Ma, a találkozó utolsó napján a Pátria rádió műsorstruktúrájával ismerkedhetnek meg.

A Pozsonyban vendégeskedő rádiósok ugyan különböző hullámhosszon és különböző feltételek között dolgoznak, egy dologban azonban egyetértettek: közszolgálati rádiók munkatársaiként valamennyien fontos feladatuknak tartják a tájékoztatást, valamint a magyar lakosság azonosságtudatának erősítését.