Az úsek, útvar, sekcia, referát magyarul (2.)

Az előző írásokban a szlovák általános egynyelvű és a szlovák–magyar kétnyelvű szótárak megfelelő szócikkeinek áttekintéséből azt a következtetést vontam le, hogy az ’intézmény, hivatal szervezeti egysége’ jelentésű szavak egymáshoz viszonyított jelentéséről, használatáról ezek a kiadványok nem nagyon igazítanak el. Valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy nálunk a címben említett úsek és útvar, valamint az egyik korábbi cikkben tárgyalt odbor szavakat rendszerint olyan magyar szavakkal fordítják, amelyek intézményi, hivatali szervezeti egység megnevezéseként a közmagyarban nem használatosak.

Ez a megállapítás a sekcia szóra is érvényes. A szlovák sekcia és a magyar szekció a ’lemetszés, metszet, felosztás’ jelentésű latin sectio szóra megy vissza, s nyilván közös eredetük miatt gondolhatják úgy egyesek, hogy a szlovák és a magyar szó jelentése és használata is azonos, holott ez egyáltalán nincs így. A szlovák sekcia jelentéséről az előző írásban már szóltunk: ’hivatal, intézmény nagyobb osztálya, szervezeti egysége’. A magyar szekció szintén egyfajta szervezeti egységet jelent, de nem hivatalban, hanem szervezeten (pl. egyesületen) vagy tanácskozáson belül. Az értelmező kéziszótár így adja meg e szavunk első jelentését: ’szervezet, tanácskozás szakosztálya, tagozata’. Erre a jelentésre számos példát hozhatunk magyarországi, de természetesen szlovákiai szövegből is, pl. a Szlovák ĺrószövetség magyar szekciója; Kempelen Farkas Társaság – természettudományi szekció; 1 szekció: Regionális és kistérségi célok és feladatok a közoktatásban (a szlovákiai magyar pedagógusok országos találkozójának tanácskozásán) stb. A szlovákban azonban ezen túl egyes hivatalok nagyobb szervezeti egységeit is így nevezik: minisztériumok, egyéb főhivatalok, pl. a kormányhivatal (azaz a miniszterelnöki hivatal) vagy a pozsonyi főpolgármesteri hivatal felsőbb szervezeti egységeinek is ez a neve. Ennek hatására szlovákiai magyar szövegekben ilyen jelentésben is adatolható a szekció: a Kormányhivatal kisebbségi szekciója, az SZK FM erdészeti szekciója stb. A megfelelő magyarországi intézmények felépítését megnézve láthatjuk, hogy a főosztályok (osztályok) felett álló szervezeti egység neve a főcsoport, s ez felel meg a szlovák sekciának.

A hivatali szervezeti egységek „ranglistáján” a sekcia a legfelső szinteken áll, a referát ezzel szemben a legkisebb, a legtöbb esetben egyetlen munkatárssal működő egység. E szlovák szó „őse” a latin referat, azaz ’számoljon be!’, amely német közvetítéssel került be a szlovákba, de a magyarba is. Érdekes módon jelenlegi magyar szótáraink csak referátum származékát tüntetik fel (ez a ’beszámoló, előadás’ jelentésű referát megfelelője), a referatúra szót nem, holott ez is használatos a magyarban, jelentése ilyenkor ’előadói iroda’. Magyarországi hivatalokban szervezeti egység neveként a referatúra nem tipikus, helyette az adott előadói irodában dolgozó alkalmazott nevét és beosztását tüntetik fel, pl. Nagy Miklósné pénzügyi előadó.

Az elmondottakból következik, hogy véleményem szerint az egyes szervezeti egységek magyar nevének megállapításakor a megfelelő magyarországi hivatalok szervezeti felépítését kellene alapul vennünk. A magyarországi hivatalokban fentről lefelé haladva az alábbi egységeket találjuk: igazgatóság, főcsoport, főosztály, osztály, csoport, előadók. Mivel ezek „eloszlása” (akárcsak a szlovák szervezeti egységeké) az egyes hivataltípusokban nem azonos, a következő írásban típusonként tekintjük át az egymásnak megfeleltethető szlovák és a magyar megnevezéseket.