Az érzelem mint fegyver

Ferzan Özpetek ismét nagy sikerrel szerepelt Karlovy VarybanČTK-felvételekJean Becker Beszélgetések a kertészemmel című alkotásában egy sikeres párizsi festő, megunván a lüktető fővárosi életet, visszatér szülőfalujába, ahol egykori osztálytársa, régi barátja nyit előtte új távlatokat. Két különböző életstílus, életfelfogás, két egymástól homlokegyenest eltérő karakter. A művész hitet és bölcsességet, a kertész erőt és nagy adag élettapasztalatot ad barátjának, Jean Becker pedig rengeteg érzelmet a szívnek, fényt az értelemnek.

Baltasar Kormákur az izlandi filmgyártás egyik legjelesebb képviselője, aki nemzetközi hírnevét honfitársa, F. T. Fridriksson alkotásában, az Ördögszigetben színészként alapozta meg, Myrin című rendezésével egy genetikai kutatóintézetben dolgozó fiatal férfi hétköznapjaiba ad betekintést. Az Attli Rafn által hitelesen megformált figura egy különös agyi elváltozás okát keresi, amely kislánya hirtelen halálát okozta. Innentől fogva a történet izgalmas krimivé változik, és nem kevesebb, mint harminc év eseményeit próbálja rekonstruálni – apja bűneibe ütközve.

Az olasz film nemcsak a versenyben, külön szekcióban is helyet kapott a fesztiválon. Nyolc alkotást – köztük van a Barbora Bobuľová főszereplésével készült Teknősök a hátamon – vonultat fel a Fókuszban az olasz újhullám rendezői elnevezésű sorozat, de nem kisebb érdeklődés fogadta Ferzan Özpetek új filmjét, a Saturno Contrót is, amely nagyon sok rokonságot mutat az ötvenedik évéhez közeledő rendező egyik korábbi munkájával, a Tudatlan tündérekkel. Itt is baráti társaságról szól a történet. Lorenzo és életének társa, David, a sikeres író vacsorára hívják szeretteiket. Egy kritikus pillanatban váratlanul mindenki arra kényszerül, hogy eldobja addig erősen fogott maszkját, s immár álarc nélkül láttassa legbelsőbb érzelmeit. Igazi melodráma a film, de az olcsó szentimentalizmus egy pillanatra sem üti fel a fejét benne. Özpetek, az olasz film török Fellinije ismét a régi formáját hozza, friss alkotásával még a Szemközti ablak értékeit is túlszárnyalja.

Özpetek, aki már visszatérő vendége Karlovy Varynak (négy évvel ezelőtt Kristály Glóbuszt és a legjobb rendezés díját kapta a Szemközti ablakért), azt is bevallotta: Fellini mellett Antonioni a másik nagy kedvence, nem véletlen tehát, hogy az Országúton és a Nagyítás erős befolyását érezzük a Saturno Contrón. Az író alakját pedig nem másról, mint önmagáról mintázta a filmhez.

Ez a hármas tehát a legerősebb vetélytársa Kamondi Zoltán Dolinájának, amelyet Bodor Ádám nemrég spanyolul, a napokban pedig már csehül is megjelent nagyszerű regénye, Az érsek látogatása alapján forgatott, amely a hatalom anatómiáját rajzolja meg egy konkrétan meg nem nevezett országban. De amint mondta, lehet az Románia vagy Kolumbia, Irak vagy Fehéroroszország is, s amint azt a nagy nemzetközi érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: „Még a Nyugatot is bármikor utolérheti a filmbeli helyzet. Nekünk a múltunk s a szomorú jelenünk ez a különös történet.” Az alkotás lenyűgöző képi világáról szólva Kamondi Zoltán, akárcsak olasz-török kollégája, ugyancsak Fellini nevét emlegette, Andrej Tarkovszkij kivételes nagyságát is hangsúlyozta. Jutott a kérdésekből a film női főszereplőjének, Molnár Piroskának és a történet egyik kulcsfiguráját alakító Bán Jánosnak is. Molnár Piroska nem először utazott Karlovy Varyba. Három évtizeddel ezelőtt, Ranódy László Árvácskájával kapott meghívást a fesztiválra. Nem így Bán János. Ő tizenkét évesen, kamaszodó sportolóként jutott el a városba. De mint mondta, semmire sem emlékszik, hiszen gyerekként csak a győzelemre koncentrált. Most viszont, főleg Az én kis falumban nyújtott legendás alakítása után úgy ölelte keblére a város, mint rég nem látott, szeretett fiát. A Dolina vetítését megelőző percekben tomboló taps és üdvrivalgás fogadta a Thermal Szálló ezerkétszáz személyt befogadó nagymozijában. Otyík, a félnótás kocsikísérő immár kultikus alakja Jiří Menzel gyorsan klasszikussá vált alkotásának, így annál nagyobb meglepetés volt a nézők számára, amikor Bán János egyházi elöljáróként jelent meg a Dolina vásznán. A közönség nagy odaadással nézte a filmet, s a végén erős tapssal jutalmazta.

Izgalmas szerelmi háromszög képviseli a fesztiválon a tajvani filmgyártást. Leszte Csen Örök nyár című alkotását ugyan versenyen kívül tűzték műsorra, a legnagyobb elismerést, a közönség szeretetét azonban már így is, rögtön az első vetítés után sikerült kivívnia. Csen, aki Pedro Almodóvart tekinti távoli mesterének, két középiskolás fiú egyre szorosabb barátságára fókuszál, s ebbe a finom, vágyakkal és reményekkel teli kapcsolatba lép bele közös osztálytársnőjük, aki előbb Jonathannál, majd Shennél próbálkozik. Utóbbinál sikerrel is jár, szerelmüket azonban mégis túlnövi az érzelmi erővel lüktető testi és lelki gyönyör, amelyről sem az egyik, sem a másik fiú nem képes lemondani. Carrie, az egyébként mindent értő és elfogadó, bájos gimnazista így aztán fel is adja Jonathan iránt érzett szerelmét, barátságuk azonban túléli fájdalmas csalódását. Sem rendezői, sem színészi túlkapások nincsenek a filmben. Az Örök nyár árnyaltan megrajzolt, tiszta érzelmekkel ható, s éppen ezért megható szerelmi történet.

Két fiatal sztár is bemutatkozott már a fesztiválon. A kanadai Ellen Page, aki a Csapdában című pedofiltörténettel aratta első komoly sikerét, s azóta az amerikai független filmesek kedvence, és már Hollywood is megkörnyékezte. A spanyol Miguel Angel Silvestre pedig, aki a Távolság című krimi főszereplőjeként, egy gyilkosságba keveredett bokszolóként hódít Karlovy Varyban, új szerepét már Antonio Banderas mellett, egy amerikai filmben kapta. De még ezt megelőzően egy többrészes koprodukcióban augusztusban Pozsonyban forgat.