Az animációs fesztiválok hónapja

Bár az animáció kapcsán gyakran gyerekeknek szánt produkciókra gondolunk, a műfaj réges-rég túllépte a hollywoodi mesefilmek klisékkel teli fordulatait. Talán pont azért, mivel az élőfilmmel szemben a készítők nem eshetnek abba a csapdába, hogy az alkotást a realitás pontos másának tekintsék, az animáció a vizuális történetmesélés leginkább merész és kísérletező, művészileg legizgalmasabb megoldásait tartogató alkotások zsánere.

Az elmúlt hetekben megbizonyosodhattunk róla, hogy a magyar animációs filmesek fiatal generációja a világ élvonalát képviselik – olyannyira, hogy sokan egy magyar animációs új hullámról beszélnek. Ezt már május végén Buda Anna Flóra sikere jelezte a cannes-i filmfesztiválon, aki a legjobb rövidfilm kategóriájában vitte el az Arany Pálmát a 27 című animációjáért (ez a bravúr előtte csak Jankovics Marcellnek és Vajda Bélának sikerült). A magyar filmipar jelenlegi finanszírozási rendszerét illetően finoman szólva is szépséghiba, hogy a film készítése semmilyen anyagi támogatást nem kapott otthon: a cannes-i sikert követően Magyarországon az alkotás annak szimbólumává vált, hogy Nemzeti Filmintézet támogatási rendszere képtelen felkarolni a külföldön sikeres magyar filmkészítőket (a nagy port kavart vitáról korábban már írtunk). Buda Anna Flóra egyébként részint a filmje támogatása miatt költözött Párizsba.

A produkció – melynek történetét a szerző saját útkeresése inspirált – két héttel később a franciaországi Annecyi Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon az Annecy Kristályt, a rövidfilmek versenyének fődíjat érdemelte ki. Annecyban, a világ legjelentősebb animációs filmfesztiválján taroltak a magyar animációsok, hiszen Gauder Áron A Kojot négy lelke című játékfilmje a fesztivál második legfontosabb díját vitte el. A történet az indián teremtéstörténetet meséli újra, főhőse a mitikus Kojot figurája. A rendezőnek Cseh Tamás munkássága nyújtott inspirációt: a legendás dalszerző a magyar indián–amerikai kultúrkör atyjának tekinthető azzal, hogy egy kötetnyi indián népmesét fordított le. Ilyen történeteket dolgoz fel A Kojot négy lelke, melynek Bereményi Gézával közösen írt forgatókönyve az indiánok teremtésmítoszán keresztül az egész emberiség előtt álló kihívásokra hívja fel a figyelmet. A film azt a kérdést helyezi középpontba, hogy képesek vagyunk-e harmóniában élni a környezetünkkel, hogy vajon sikerülhet-e mindannyiunknak megtalálnunk a helyünket az élet nagy körforgásában addig, amíg nem késő.

A múlt hét végén tartották Magyarország legnagyobb animációs filmfesztiválja, a kétévente megrendezett Kecskeméti Animációs Filmfesztivál díjkiosztó ünnepségét. Gauder Áron alkotása itt is tarolt: a fesztivál nagydíját, a közönségdíjat és a legjobb egész estés európai film díját is elvitte – az utóbbit megosztva kapta Nuno Beato Nagyapám démonjai című filmjével. Gauderéhez hasonló problémával foglalkozik, ám azt teljesen más szemszögből teszi Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta a Műanyag égbolt című animációs disztópiája, mely a legjobb magyar egész estés játékfilm díját kapta meg. A produkcióról már írtunk korábban, szintén érdekesség a finanszírozását illetően, hogy a Szlovák Audiovizuális Filmalap és az Európa Filmtanács hasonló szerve, az Eurimages is beszállt a projektbe, hogy a magyaroroszági források hiányát pótolja. A szlovák koprodukciós partnernek köszönhetően így az RTVS is sajátjának tekinti a produkciót.

Végezetül pedig nézzük a hazai történéseket: a héten rendezik az ország legjelentősebb, nemzetközi animációs rendezvényét Fest Anča névvel Zsolnán. A rendezvény négynapos, csütörtöktől kezdődik és az első vakációs hétvégén fejeződik be. Míg izgalommal várjuk, hogy hazai porondon milyen alkotások bizonyulnak a legjobbnak, hadd kínáljunk egy kis ízelítőt. Az idei évad központi témája az utópia, melyhez számos film itt is éppen a klímakatasztrófa kapcsán kötődik. A filmfesztivál további érdekessége egyébként, hogy a szervezők nem csupán a friss produkciók seregszemléjét tartják, hanem filmtörténeti érdekességekkel, az animációs filmtörténettel is szeretnék megismertetni a nagyközönséget. A látogatók két animációs science-fiction klasszikussal ismerkedhetnek meg: az egyik Piotr Kamler lengyel rendező 1982-es-es Chronopolis című alkotása, mely egy futurisztikus városban játszódik, a másik René Laloux 1973-as, csehszlovák koprodukcióban készült A vad bolygó című rajzfilmje, mely pontosan ötven évvel ezelőtt készült.