Apa és fia közös kiállítása Galántán

Galánta. Apa és fia, Záreczky László és Záreczky Péter festményeiből nyílt kiállítás a napokban a galántai reneszánsz kastélyban.

Galánta. Apa és fia, Záreczky László és Záreczky Péter festményeiből nyílt kiállítás a napokban a galántai reneszánsz kastélyban. Az édesapa, az 1996-ban elhunyt Záreczky László a galántai kulturális élet kiemelkedő alakja, a Csemadok helyi szervezetének és a Galántai Daloskörnek (ma Kodály Zoltán Daloskör) az alapítója. A kiállítás megnyitóján ez az énekkar tisztelgett emléke előtt, Józsa Mónika karnagy vezényletével. A fiú, az idén 50. születésnapját ünneplő Záreczky Péter nemzetközileg elismert kardiológus, akinek festményeivel már többször találkozhatott a közönség a Galántai Paletta néven évente megrendezett kiállításon. Most „Édesapámra emlékezve” címmel rendezte meg önálló kiállítását. A reneszánsz kastély egyik kiállítótermében az apa, a másikban a fiú festményei láthatók.

A kiállítás azért is aktuális, mert éppen Záreczky László volt az ötletadója és szervezője az első galántai Kodály Napoknak. Záreczky László Kodály Zoltánhoz való kötődéséről lánya, Véghné Záreczky Judit mesélt lapunknak. „Édesapám 1957-ben kezdte kutatni a Kodály-emlékeket, és levelet írt a mesternek, amelyben megkérdezte, beleegyezik-e, hogy a galántai énekkar felvegye a nevét. A levelezés máig megvan a családi dokumentumok között. Személyesen is felkereste Kodály Zoltánt, és meg is kapta az engedélyt a névhasználatra. Ez éppen egy nappal Kodály halála előtt volt.”

Záreczky László annak idején városi képviselőként kérte, hogy utcát nevezzenek el Galántán a zeneszerzőről, hogy méltó helyen szobrot állítsanak neki, s az is az ő ötlete volt, hogy a vasútállomás épületén, amelyben Kodály hét évig lakott gyermekkorában, emléktáblát helyezzenek el. Az ő fejében született meg az ötlet, hogy Galántán rendszeresen szervezzék meg a Kodály Napokat, a zene, a közös éneklés ünnepét, amely az embereket és a nemzeteket közelebb hozza egymáshoz.

1969-ban rendezték meg az I. Kodály Napokat, Záreczky László volt a szervezőbizottság elnöke. Nemcsak a Kodály-emlékek kutatásával foglalkozott, hanem Galánta és a járás történelmét is feldolgozta, és ezekből hazai és külföldi lapokban is sokat publikált. 1985-ben, a Csemadok fennállásának 35. évfordulójára kiírt pályázaton 22 pályázó közül első díjat nyert a galántai Kodály Napok történetét feldolgozó pályamunkájával. Záreczky Lászlónak köszönhető tehát, hogy 1969 óta háromévenként megrendezik a Kodály Napokat, a rendezvénysorozat mára a nemzetközi zenei életben is számon tartott eseménynek számít. (gl)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?