Az Új Szó 2004. 7. 6-i számában Tóth Mihály Kis szittya alispántan c. jegyzetében bírálta azt a – sajtónkban valóban terjedő – gyakorlatot, hogy egyes mai önkormányzati tisztségviselőket alispán-nak neveznek.
Alispánok és megyék 1. – Hogyan nevezzük magyarul a VÚC-ot?
Mielőtt azonban e kérdés boncolgatására térnék, egy kiegészítést szeretnék fűzni Tóth Mihály érveléséhez. Jegyzetében ugyanis ezt írja: „Pedig csak fel kellett volna ütni a lexikont, és nyomban kiderül, hogy az alispán nem a főispán helyettese, ahogy az alispánozók sejtetik. […] Ugyanis a régi Magyarországon a megyei választott testület elnökét nevezték alispánnak, aki nem a főispán alárendeltje volt.” Eredetileg az alispán valóban a főispán (megyésispán) helyettese volt, s az is nevezte ki. A Tóth Mihály is említette funkciómegosztás az állam képviselőjeként fellépő főispán, valamint a vármegyei közigazgatás feje, az alispán között csak a 16. századtól jelentkezik: e század közepétől választotta a vármegyei nemesség az alispánt.
Visszatérve témánkhoz: Szlovákia uniós csatlakozásával kapcsolatban szükség volt a középszintű önkormányzati rendszer kialakítására. A nemzetközi területfejlesztési terminológia szerint a középszintű egységek lehetnek ún. NUTS III vagy NUTS II szintűek (az előbbi kisebb, az utóbbi nagyobb területű). Szlovákiában kezdetben nem volt egyértelmű, melyik változatot választják, ezért az alkotmány még a specifikálatlan vyšší územný celok fogalmat használja, a kapcsolódó törvény előkészítésekor viszont már a župa megnevezés bukkant fel.
Mivel a törvény előkészítése hosszú ideig tartott, az újságok is sokat cikkeztek róla. A hazai magyar és a magyarországi lapokban kezdetben a vyšší územný celok fordításos megfelelői fordultak elő, pl. felsőbb szintű közigazgatási egység, nagyobb területi egység, nagyobb közigazgatási egység; majd egyre inkább a megye megnevezés került előtérbe, és ez maradt meg domináns megnevezésként. Ha megnézzük a jelenlegi magyarországi terminológiát, a NUTS III szintnek a megyé-k felelnek meg, a NUTS II szint viszont csak elméletileg, a területfejlesztésben van jelen: nagyrégiók-ról vagy statisztikai régióról beszélnek. A vyšší územný celok kifejezéshez hasonló, állandósult megnevezés nincs, a szakirodalomból ezek idézhetők: mezoszint, középszintű/másodfokú önkormányzat, területi közigazgatási egység.
A vyšší územný celok kifejezés ma már ritkábban fordul elő. Ennek ellenére szükséges volna létrehozni egységes magyar megfelelőjét. A szlovák kifejezés szavait, ill. azok szemantikai jegyeit (valamint a magyarországi terminológiát) figyelembe véve azt javaslom, hogy a vyšší územný celok magyar megfelelőjeként a középszintű területi egység kifejezést használjuk. Ez is körülírás ugyan, akárcsak a szlovák, de a vyšší-nál konkrétabb jelentésű középszintű melléknév alkalmazásával jobban azonosíthatóbbá válik a megnevezés. Egyúttal el kellene gondolkodnunk a VÚC rövidítés magyar megfelelőjén is: szükség van-e rá, mennyire terjedne el? Hogyan írjuk? (Köznévről lévén szó, a kisbetűs írásmód volna az indokolt, a helyesírási szabályzat azonban nem helyteleníti a nagybetűs megoldásokat sem.) Mindezeket a kérdéseket a teljes közigazgatási terminológia egységesítése kapcsán kell megoldanunk.
www.gramma.sk
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.